Megsétáltatják a debreceni iskolásokat, és jó okból teszik
Városismereti séták formájában kísérleti program indul a debreceniség erősítése érdekében általános iskolások számára a tavaszi szünet után; a kezdeményezésben a tankerületi fenntartású intézmények több mint ezer harmadikosa vesz részt – hangzott el április 16-án a Déri téren.
Puskás István kulturális alpolgármester közölte: folyamatosan gondolkodnak a debreceni identitás erősítésén, ezért is szerveznek vetélkedőket, adnak ki könyveket, vesznek részt falfestmények, köztéri installációk megvalósításában.
– Ebben az új programban az oktatást és a városismereti sétákat kötjük össze, hogy a diákok jobban megismerjék a várost, annak legérdekesebb történeteit, kultúrkincseit. Ha beválik, úgy még több iskolást vonunk be. Az első ilyen, ingyenes séta már lezajlott a város napján, április 11-én a Benedek Elek Általános Iskola tanulóinak részvételével – mondta.
Türk László tankerületi igazgató az összefogás szerepét, a Debrecenhez való kötődés erősítésének lehetőségét emelte ki, „jutalomórának” nevezve a 45 perces sétát. Bár nem tették kötelezővé, gyorsan kimerítették a 37 alkalomra meghirdetett létszámkeretet. A tapasztalatok tükrében további évfolyamok, a középiskolák és más iskolafenntartók előtt is megnyitnák a részvételi lehetőséget. A séták a délutánokat érintenék.
A Déri Múzeum szakemberei a belvárosban, a Déri tér környékén kalauzolják majd a gyerekeket régészeti, helytörténeti, természettudományos érdekességek megosztásával. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár munkatársai a Nagyerdőn, a Fényesudvarban és az Újkertben is vezetnek sétákat. A Nagyerdőn szóba kerül a vidámpark, amelyet 65 évvel ezelőtt – május 13-án – Kádár János adott át, de az egykori jégpályát is megnézik. Elhangzik az is, hogy melyik három faluból jött létre Debrecen és kik irányították a települést akkor.
A Természettár révén a legnevezetesebb védett fákat is megismerhetik a gyerekek, így például a Déri téri kocsányostölgy-matuzsálemet vagy a líciumfát, amellyel összefüggésben kiderül, Ambróziusz kanonok vagy Bálint pap volt-e jobb botanikus.
RaL
