Megvan, hogy nézhet ki az új debreceni múzeum
A dán Bjarke Ingels Group és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. közös alkotása lett a Magyar Természettudományi Múzeum új debreceni kiállítóépülete építészeti tervpályázatának nyertese – jelentették be március 28-án a debreceni Kölcsey Központban; az eredmény egyben azt is jelenti, hogy ők lehetnek a mérföldkőként emlegetett 23 ezer négyzetméteres épület tervezői. A kiállítóépület tervpályázatára 14 alkotás érkezett.
A 60 ezer euróval díjazott nyertes pályaműről elhangzott: a „nagyerdei környezetbe simul és illeszkedik hozzá”, „karakteres, vizuálisan mégsem megterhelő”, „szerkesztési elve arányos és tiszta”, „érzelmeket ébresztő, felfedezésre hívó, méltó”. Mint ismert, a múzeumot az Oláh Gábor utcai egykori futballpálya helyén építenék fel.
A dán Bjarke Ingels Group (BIG) nem egyszerűen épületeket tervez – jövőképeket formál. Innovatív, fenntartható és látványos megoldásaikkal világszerte újraértelmezik az építészet határait. Munkáik egyszerre utópisztikusak és praktikusak. A BIG az építészet nyelvén mesél a jövőről – provokatívan, játékosan, lenyűgözően.
A Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft. az elmúlt több mint két évtizedben a kortárs magyar építészet egyik meghatározó szereplőjévé vált. A stúdió munkáira a magas építészeti minőség, a környezetre való érzékeny reagálás és a funkcionális innováció jellemző. Középületeket, kulturális tereket és lakóépületeket egyaránt terveznek.
Lánszki Regő építészeti államtitkár (Építési és Közlekedési Minisztérium) elmondta: bár a zsűriben nem vett részt, egyetért a döntéssel, a pénteki díjkiosztó egyszerre az építészetet és a környezetet. – A természet és a kultúra rendszerei szétválaszthatatlanok, ahol építünk, az meghatározza a hely szellemét. A Magyar Természettudományi Múzeum helyét sok éven át Budapesten keresték, ugyanakkor a debreceni elhelyezés a régió számára is új lehetőségeket nyit meg – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint a beruházás az ország vízfejűségét (Budapest-központúságát) is enyhíti.
Szerinte a kérdés nem az, hogy miért Debrecen, hanem az, hogy miért csak most, de arról is beszélt, hogy a projekt magát a Nagyerdőt is „új szintre” emelheti (mint kiderült, Lánszki Debrecenben nőtt fel, éppen a Nagyerdő mellett).
Papp László polgármester Debrecen régióközponti, a közép-kelet-európai térségben is növekvő szerepére utalva kiemelte, várostörténetileg kiemelkedő jelentőségű, a teljes 21. századra kiható fázisban vagyunk. – A növekedés azonban nem cél, hanem eszköz a biztonság, a fejlődés, a jólét érdekében. A fejlődés a gyors változással rombolni is tud, ezért nekünk az értékmegóvásra és az értékteremtésre kell törekednünk – hangoztatta.
A városvezető biztos benne, hogy a zsűri a lehető legjobb döntést hozta, egyszersmind jelezte: Debrecen nemcsak alkalmas egy ilyen nemzetközileg is jelentős fejlesztésre, de a kellő ambícióval is rendelkezik hozzá. Hozzátette, nem Budapesttől akarnak elvenni, hanem Magyarország fejlődéséhez kívánnak hozzájárulni, ismert és elismert múzeumot létrehozni.
A Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója, Bernert Zsolt köszöntőjében elhangzott, a kiállítóhelyet olyan városban kell felépíteni, ahol a természettudományos oktatásnak múltja van és a intenzív jelene van. Ők maguk egyébként folyamatosan mérik fel és digitalizálják az országosan legnagyobbnak számító gyűjteményt, s „készülnek a költözésre”.
Eredmény
1. helyezett: Bjarke Ingels Group és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft., 60 ezer euró
2. helyezett: 3XN A/S Építészműterem Kft., 40 ezer euró
3. helyezett: Középülettervező Zrt., 10 ezer euró
Megvételben részesült: M-Teampannon Kft., 5 ezer euró
Megvételben részesült: BORD Kft., 5 ezer euró
Az érdeklődők a pályaműveket március 31-től egy héten át Debrecenben, a Kölcsey Központ földszintjén, azt követően pedig a tervek szerint Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthetik meg. A Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. a tervpályázat pályaműveit itt is elérhetővé teszi.
Ratalics László
