Kínai turisták a hajdú-bihari gyógyfürdők célkeresztjében

A magyar gyógyfürdőkultúra és vidék turisztikai értékei is bemutatkoztak a világ egyik legnagyobb szakmai kiállításán Kínában, Kanton városában (hivatalos nevén Guangzhou). A 18 milliós metropoliszban, a világ legnagyobb vásárvárosában május 10. és 12. között rendezték meg az Asia Pool and Spa elnevezésű nemzetközi fürdőipari szakkiállítást, amelyen Magyarország kiemelt szereplőként vett részt. A négytagú magyar küldöttségben helyet kaptak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezetői, a Magyar Turisztikai ügynökség kínai referense és Zámbori Péter, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke, aki szűkebb pátriánkat is képviselte, hiszen főállásban a berettyóújfalui Bihar Termálliget Gyógy- és Strandfürdőt üzemeltető Herpály Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője. 
- Azzal a céllal érkeztünk a kiállításra, hogy bemutassuk: Magyarország nem csak Budapestből áll – magyarázta a fürdőszövetség alelnöke. – Ma ugyanis az a helyzet, hogy az ázsiai országból érkezők látogatása szinte kizárólag Budapestre korlátozódik. Általában európai körútra jönnek, és miután eltöltenek három napot a magyar fővárosban, továbbutaznak Bécsbe, Prágába, Párizsba, Milánóba és a kontinens más nagyvárosaiba. Arra kell törekednünk, hogy ennél több időt szenteljenek hazánk megismerésére, fedezzék fel a Balaton térségét, Hévízt, Sárvárt, Zalakarost, aztán a Tiszántúlon Miskolctapolcát, Hajdúszoboszlót, Debrecent és például a Hortobágyot is. Túl kell lépni Budapest határain, az ázsiai vendégeket meg kell nyerni a teljes hazai turizmus számára.

Hajdúszoboszló előtt kalapot emeltek

A vásár keretében megrendezett szakmai fórumon tartottak előadásokat a magyar szakemberek, akinek így lehetőségük nyílt hazánk páratlan gyógy- és termálvízkincsének bemutatására, különös hangsúlyt fektetve a vidéki fürdők népszerűsítésére. Ez utóbbi Zámbori Péter feladata volt egy olyan nemzetközi konferencián, ahol Ausztráliától Oroszországig, Dél-Koreán át egészen Malajziáig és Törökországig több kontinens szakemberei is jelen voltak. 
- Három előadást is tarthattunk, ami jól mutatja, hogy Magyarország komoly szerepet tölt be a nemzetközi fürdőturizmusban – fogalmazott Zámbori Péter, hozzátéve, hogy hazánk a világ termálvíz-nagyhatalmai közé tartozik, ott van a top 5-ben, olyan országok mellett, mint Izland, Japán, Franciaország és Olaszország. 
A konferencián Zámbori Péter átfogó képet adott a legismertebb vidéki fürdőközpontokról, Hajdúszoboszlóról, Hévízről, Zalakarosról, Miskolctapolcáról, Makóról, Egerről és Debrecenről, valamint előadásában a hortobágyi pusztát is „közelebb hozta” a szakmai közönségnek. A fürdőszövetség alelnöke kiemelte: Hajdúszoboszló teljesítményét különösen nagy elismeréssel fogadták, hiszen egy alig 25 ezres kisváros több mint egymillió vendégéjszakát tud felmutatni évente. 

- Ez az adat számukra szinte felfoghatatlan volt, hiszen Kínában egészen más léptékekben gondolkodnak, náluk egy közepes méretű lakótelepen él 25 ezer ember – jegyezte meg, majd arról beszélt, hogy a kínai turisták jelenleg átlagosan 2,7 éjszakát töltenek Magyarországon (a koronavírus-járvány előtt ez csupán 1,6 éjszaka volt), azonban az a cél, hogy ez legalább egyhetes tartózkodássá bővüljön, vidéki programokkal és vonzó ajánlatokkal.

Zámbori Péter elmondta: a fürdők bemutatása során kiemelt figyelmet kaptak a gyógyvizes kezelések, amelyek a kínai vendéglátók komoly érdeklődését váltották ki. Nagy sikert aratott például a magyar találmányként számon tartott súlyfürdő, amelynek lényege, hogy egy szerkezet segítségével a pácienst a gyógyvízben felfüggesztik, így tehermentesítve az ízületeket és gerincet. - A tradicionális kínai orvoslás és a magyar gyógyvizes kezelések szemlélete között sokkal több a hasonlóság, mint azt gondolnánk – emelte ki. - Mindkettő a prevencióra, a gyógyszermentes terápiákra, a holisztikus szemléletre épít. Ez a hasonlóság különösen megragadta a kínai szakmai közönséget.

Lelki feltöltődést is keresnek

A fürdőszövetség alelnöke előadásában arra is felhívta a figyelmet, hogy számos magyar fürdőhely nem csupán gyógyászati célokat szolgál, hanem történelmi környezetben kínál egyedi élményt, ilyenek a barlangfürdők és az épített örökségbe ágyazott fürdők például Budapesten, Miskolctapolcán vagy a Hagymatikum Makón, amelyek nemcsak a meleg víz, hanem az építészeti különlegességük miatt is vonzóak az ázsiai turisták körében.  
- Számukra óriási élmény, hogy a meleg vízben ülve olyan érzésük lehet, mintha egy múzeumban vagy egy operaházban lennének. Ez a fajta kombináció náluk ritka, és emiatt nagyon kedvelik ezeket a fürdőket – fogalmazott, kiemelve, hogy a kínai vendégek nemcsak egészségturisztikai, hanem lelki feltöltődést is keresnek, amelyet Magyarországon meg is találhatnak. 

Zámbori Péter megjegyezte: a kínai turisták száma a koronavírus-járvány időszakában jelentősen visszaesett, hiszen az ázsiai országban rendkívül szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be, és azok sokkal tovább érvényben voltak, mint például az európai korlátozások. A Covid lecsengését követően azonban ismét növekedésnek indult a Kínából érkezett vendégek száma : 2023-ban már 96 ezer látogatót regisztráltak, akik összesen 260 ezer vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. Ahhoz azonban, hogy Budapest mellett vidéki helyszíneket is felkeressenek, további növekedésre van szükség, el kellene érni, hogy legalább 5–7 éjszakát hazánkban töltsenek, amihez egyrészt színvonalas kínálatot kell biztosítani. - De ez önmagában még nem elégséges: szükség lesz infrastrukturális fejlesztésekre is, így a debreceni nemzetközi repülőtér kapacitásának bővítésére, valamint egy közvetlen kínai járat elindítása is kulcsfontosságú lenne, nemcsak az üzleti, hanem a turisztikai forgalom fellendítése miatt is – hangsúlyozta a fürdőszövetség alelnöke.

Közvetlen repülőjárat nélkül nem megy

– A mai világban az már sajnos nem versenyképes megoldás, hogy egy Kínából érkező vendég további két-három órát utazik a célterületig a leszállást követően. A repülőtér fejlesztése és a közvetlen kapcsolatok kiépítése alapvető feltétele a vidéki turizmus fellendítésének. Ha a debreceni reptérre közvetlenül érkeznének járatok Kínából, az óriási lendületet adna, hiszen a cívisvárosból 20 perc alatt elérhető Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu, és nagyjából ennyi idő eljutni a Nagyerdőben lévő Aquaticumba is. 
Zámbori Péter hangsúlyozta: az ázsiai piac hatalmas lehetőségeket jelent a magyar turizmus számára. A legtöbb turista Peking és Shanghaj vonzáskörzetéből érkezik Magyarországra, a harmadik legnagyobb küldőpiac pedig már most is a Kanton városát is magába foglaló Guangdong tartomány, ahol több mint 100 millió ember él. A lakosság egy százalékának, de akár fél százalékának megnyerése is komoly gazdasági potenciált jelentene. 

- Azt szoktam mondani, hogy a turizmus a legjobb exporttermék, hiszen a máshol megkeresett pénzét nálunk költi el: a szállodákban, a fürdőkben, az éttermekben, múzeumokban – magyarázta. - Hogy ez minél inkább így legyen, a következő időszakban a most felvett kapcsolatot el kell mélyíteni a kantoni kulturális és turisztikai hivatal vezetőivel, akik május végén Budapestre látogatnak, hogy további együttműködésekről tárgyaljanak. Remélem, hogy egy hosszú távú stratégiai partnerség alapjai körvonalazódnak.