Hoteleket szeretnének a Dósa nádor térre
Szállodai szolgáltatásra és vendéglátásra írnak ki pályázatot a Dósa nádor téri Wolff-palota (korábbi Napló-székház) hasznosítása érdekében; a Cívis Ház Zrt. által bérbeadható belvárosi üzletek 90-95 százaléka rendelkezik bérlővel; a város vízműcégének 2024-es üzleti eredményét 2,9 milliárd forinttal rövidítette meg a kormányzat, miközben a hálózat műszaki állapota miatt a betáplált vízmennyiség 27-28 százaléka elszivárog a csövekből – hangzott el a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. május 28-i sajtótájékoztatóján.
A 25 évvel ezelőtt alapított, jelenleg 1600 embert foglalkoztató önkormányzati tulajdonú holdingcég vezérigazgatója, Marossy Virág közlése szerint a múlt évet 2,8 milliárd forint adózott eredménnyel zárták. Egy évvel korábban fennállásuk legjobb eredményét érték el 4,5 milliárd forinttal, ugyanakkor a gazdaságfejlesztésnek az ipari parki területeket érintő értékesítése 2023-ban lényegében lezárult, ami a bevételekben is tükröződik. Számokban ez azt jelenti, hogy míg 2022-ben 2,6 milliárd, a rákövetkező évben pedig 2,7 milliárd forint folyt be ebből, addig a múlt évben már „csak” 730 millió forint (a város 1200 hektárnyi iparterülete majdnem teljesen elkelt, tovább bővítésre nincs szándék).
Más irányba fordulunk, és keressük a Debrecent előre mozdító lehetőségeket – utalt Marossy Virág a nemrég bejelentett, 10 hektárt érintő tócóvölgyi lakásépítési projektre, mely esetében 5,9 milliáros bevételre számítanak. Hozzátette, a vagyonkezelő feladata elsődlegesen nem a profittermelés, hanem a tagvállalatok működését támogató pénzügyi eredményesség megteremtése. Ezzel együtt a tavalyi eredményességet nagyban elősegítette a Cívis Ház Zrt. 930 milliós és az A.K.S.D. Kft. közel félmilliárdos osztalékfizetése. Eközben a DKV Zrt. mintegy 9 milliárd forint veszteséget termelt, amelyet az önkormányzat és a vagyonkezelő közösen viselt.
A sajtótájékoztatón Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója is megszólalt (ötszáz főt foglalkoztatnak a már említett ezerhatszázból). A cég 47 millió forint eredménnyel zárta 2024-et, amit egészen más megvilágításba helyez, hogy az összesen 40 településen szolgáltató – 305 ezer fogyasztóval rendelkező – vállalattól a kormányzat 2,9 milliárd forintot vont el más víziközműcégek fenntartása érdekében. A nyereséges működés is csak azért jöhetett össze, mert bár a lakosság 2012 óta változatlan díjat fizet a vízért, a múlt évtől a piaci szereplők számára – egy törvénymódosítás következtében – jelentősen drágult a szolgáltatás. Gorján Ferenc megjegyezte: egy köbméter, tehát ezer liter víz jelenleg 252 forintba kerül a lakosok számára, azaz 25 fillér egy liter víz…
A vezérigazgató emlékeztetett: az iparfejlesztéshez szükséges víziközmű-beruházásokkal azonos időben a lakossági vízellátás biztonságára is áldozni kell. Utóbbit – mutatott rá – a felszín alatti, nagyon lassan pótlódó vizekből fedezik, ezért abból az „ipar semmilyen módon nem kaphat” (a Vámospércsi úti vízműtelepen felhozott ivóvíz például a 8-10 ezer éve lehullott csapadékvízből származik). Az ipar és a lakosság számára tehát rendkívül jelentős a Keleti-főcsatornából a Tiszamenti Regionális Vízművek felszíni víztisztító telepeiből származó víz.
A következő évek egyik legfontosabb víziközmű-beruházása a jelenleg tervezés alatt álló 9. számú főgyűjtő gerincvezeték, mely a keleti városrész lakóövezeti fejlesztéseihez ad majd alapot. Ha az elkészül, nemcsak Debrecen keleti részén hoz változást (már ahol ez probléma), hanem a Hajdúsámsonhoz tartozó Martinka és Sámsonkert gondjait is megoldhatja (ezeken a településrészeken rákötési tilalom van érvényben, hiszen nincs megfelelő szennyvíz-infrastruktúra).
Kérdésünkre Gorján Ferenc elmondta: a debreceni víziközmű-rendszer is küzd az elszivárgással, azaz a csövekbe betáplált víz 27-28 százaléka elvész a rendszerből. – Sokmilliárd forint csordogál el ily módon. Egy 3 milliméteres résen egyetlen év alatt 4212 köbméter ivóvizet veszítünk el. A közműrekonstrukció nagyon költséges, hiszen a csöveket a közegükkel együttesen kellene cserélni. Csak a szinten tartáshoz évente több tíz kilométernyi hálózat megújítására volna szükség – reagált a vezérigazgató, hozzátéve, optimális esetben a veszteséget 8-9 százalékosra lehete csökkenteni (a szivárgás teljesen nem megszüntethető ekkora rendszereknél).
A negyven fővel működő Cívis Ház Zrt-t vezető Erdei Edit beszámolója szerint a belvárosi irodáik 96 százalékos kihasználtságúak. Ennek is szerepe van abban, hogy a cég irodaházat terveztet a Piac utca 45-47. szám mögött és 500 négyzetméternyit a Gambrinusz közben is létrehoznak. A múlt évükről a vezérigazgató azt mondta, a szociális lakásgazdálkodás terén több mint 60 lakást pályáztattak, ezeknek az üzembiztonsági felülvizsgálatát is elvégezték az önkormányzattal közösen. A Thomas Mann utcai nyugdíjasház esetében tíz lakást pályáztattak, miközben egy idénre áthúzódó tetőfelújítási programot bonyolítanak.
A 2024-ben mintegy 820 millió forintért megvásárolt Dósa nádor tér 10. szám alatti Wolff-palota statikai vizsgálata elkészült, az emeletráépítésről letettek. Így következő lépésként pályázatot írnak ki az épület hotelként és vendéglátóhelyként való hasznosítására. Ide kapcsolódik az átellenben lévő volt ÁNTSZ-székház értékesítése, amelyre volt már pályázati kiírás, de visszavonták (úgy tudni, egyetlen érdeklődő volt). Mint megtudtuk, a cél változatlan, olyan beruházónak adnák el a területet, amelyik négy- vagy ötcsillagos szállodát hozna létre a Dósa nádor téri ingatlanegyüttesben. Az utóbbi időben a megpályáztatandó ingatlan területét sikerült növelni, így az érdeklődés élénkülésében bíznak.
Erdei Edit elmondta: a Cívis Ház kétszáz belvárosi üzletet kezel, ezeknek 5-10 százaléka áll bérlő nélkül. – Gyakran előfordul, hogy a járókelők kiadott ingatlanokat „üresnek” gondolnak. Ennek egyik oka az, hogy 2018 óta szigorúbb előírások vonatkoznak a különféle engedélyek megszerzésére. Így egy bérlő, ha belső és homlokzati átalakításokat is kíván, átlagosan legalább egy évig nem tud megnyitni – említette. A fagyaltárusokkal is akad probléma abban az esetben, ha télen nem árusítanak cukrászati termékeket. A tapasztalat az, hogy a bérleti díjakat ebben az esetben is kifizetik, azonban az üzlet nem működik.
Ratalics László
