Az összmagyarság legnagyobb ünnepét tartják
A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – a húsvét és a karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög, „ötven” jelentésű pentékoszté szóból ered. A pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.
Vonattal, lóháton és gyalogosan is vonulnak a zarándokok a székelyföldi Csíksomlyóra, a szombaton a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartandó pünkösdi búcsús szentmisére. A mintegy háromszázezer zarándok fogadására készülve a helyi hatóságok pénteken medvehajtást is tartottak a helyszínen.
A csíksomlyói pünkösdi búcsú liturgikus programja pénteken 18 órakor kezdődött a kegytemplomban tartandó nyitó szentmisével. Ezt egész éjszakán át tartó áhítat, majd szombat reggel 7 órától újabb mise követte. A szervezők közölték, hogy bár a kegyhelyen felújítási munkálatok zajlanak, a csodatevőnek tartott ötszáz éves Mária-szoborhoz ugyanúgy oda lehet menni, mint az előző években.
Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte János Zsigmond seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
