Kegyelmi ügy: a debreceni püspök nem kertelt
Minden korábbinál egyértelműbben bírálta Fekete Károly tiszántúli református püspök a politika és az egyház összefonódását május 15-én a debreceni Nagytemplomban. Az alábbiakban a Református Holnap beszélgetéssorozat idei első alkalmán tartott előadásából idéz a Tiszántúli Református Egyházkerület honlapja.
„Már az 1989-es változások után hamar megérkezett a közegyházba is a politikai hatalomgyakorlás lelkülete, módszere, intézkedési és gondolkodásmódja. Régóta rajtunk van az a nyomorúság, hogy a nyilvánvaló társadalmi és egyházi bajok és bűnök esetén sem nevezzük néven a dolgokat. Nincs szókimondás, nincs következmény, hanem marad a magunk közötti pusmogó némaság, a közönyös beletörődés, egyre ritkábbak lettek és halkabbak a kritikus hangok az egyházunkban.
(…) Mi reformátusok, régóta nem kerültünk olyan súllyal és olyan mennyiségben a társadalmi közbeszéd negatív megítélése alá, mint ahogyan az elmúlt években. (…) Sajnos Isten számára sokszor nem vagyunk jó reklám.
Egy egyházvezető rossz döntése miatt belekerültünk az ún. kegyelmi ügybe. Felismerve, hogy jelt adott az Isten, az Ige Ura, mint a Tiszántúli Egyházkerület püspöke megszólaltam 2024 februárjában, mint ahogy rajtam kívül mások is felemelték a szavukat, hogy jelezzük: nekünk és egyháztagjainknak semmi közünk nem volt.
A kegyelmi ügy botrányától nem tudtunk elhatárolódni, és ennek a közegyházi gyengeségünknek nagy ára lett, mert elmaradt a feltisztulást elindító katarzis, ami módot adott volna a korábbról felgyülemlett egyéb bajaink öncenzúra nélküli, büntető intézkedéstől és hatalmi megtorlástól nem félő kibeszélésére"
Fekete Károly a református egyházkerület püspökeként először szólította fel lemondásra Balog Zoltánt a zsinati elnöki tisztségéről, az erről szóló közleményét már a Novák Katalin lemondását követő harmadik napon megírta - idézi fel a 444.hu.
