Cégmegszüntetések, csődeljárások: Hajdú-Bihar dobogón
A felszámolás és a végelszámolás egyaránt a cégmegszüntetés eszközei közé tartozik. Bár különböző módokon indulhatnak, fontos tudni: mindkét folyamat megállítható és visszafordítható.
A végelszámolás legtöbbször a vállalkozás saját döntése alapján veszi kezdetét. Két formája létezik: egyszerűsített és normál. Az előbbi esetében nincs szükség ügyvédre, elegendő egy könyvelő közreműködése – sőt, ha valaki megfelelő szakértelemmel rendelkezik, akár saját maga is lebonyolíthatja. Utóbbi azonban ritka, és nem is ajánlott – kezdte beszélgetésünket Szabóné Kiss Éva, a Dorés Könyvelőiroda Kft. vezetője, felszámolási és vagyonfelügyeleti szakközgazdász. Az egyszerűsített eljárás legrövidebb 40, leghosszabb időtartama 120 nap lehet. Ennél korábban nem zárható le, mivel időt kell hagyni a hitelezői igények bejelentésére. Ha letelik a 120 nap, további 30 napos türelmi idő következik, amely alatt le kell adni a záróbevallásokat. Ennek elmulasztása esetén a törvényszék hivatalból újra aktív státuszba helyezi vissza a céget, ezzel lezárva a megszüntetési folyamatot.
A végelszámolás feltétele, hogy a vállalkozásnak ne legyen tartozása.
– A felszámolási eljárást ezzel szemben általában külső fél kezdeményezi. Indulhat törvényességi felügyelet keretében valamely hivatal részéről, ha a vállalkozás nem teljesítette kötelezettségeit, vagy egy partner, például szállítói követelés miatt. A folyamat megindulása után a könyvelőnek 30 napon belül el kell készítenie és lezárnia a tevékenységzáró bevallásokat, amelyeket át kell adnia a felszámolónak, továbbá közzé kell tenni a beszámolókat. Sok könyvelő ezt nem végzi el, mivel tartanak az ismeretlen rendszertől, nincsenek tisztában a kötelezettségeikkel, vagy nem ismerik a lehetséges buktatókat – sorolta Szabóné Kiss Éva. Fontos különbség, hogy nem mindegy, állami vagy piaci felszámoló végzi a munkát. Gyakori, hogy a könyvelők nem vizsgálják meg kellő alapossággal a cégkivonatokat, továbbá az sem ritka, hogy nem vállalják az ügyet. Rendre előfordul, hogy az ügyfél nem tájékoztatja őket arról, már folyamatban van egy büntetőeljárás – és ezt a folyamatot sok könyvelő nem akarja végigvinni.
A felszámolás megkezdését követően 15 napon belül le kell adni a környezetvédelmi nyilatkozatot is, amelyet szintén el kell juttatni a felszámoló részére. Az ügyvezetőnek el kell számolnia a cég teljes vagyonával és eszközállományával; részletes, analitikus kimutatást kell készíteni mindenről. Lényeges tudni, hogy ez a folyamat sem feltétlenül végleges – van lehetőség egyezségre; a tartozások kiegyenlíthetők. Ha például egy cég 20 millió forinttal tartozik valamely hitelezői igényt benyújtó partnerének, és elindul a felszámolás, de a tulajdonos hajlandó kifizetni ezt az összeget, jelzi ezt a szándékot a felszámolónak. Amennyiben az adós és a hitelező is hozzájárul a rendezéshez, a kifizetés megtörténhet, amelyet dokumentálni kell a felszámoló felé. Az adós vagy a könyvelő ezt követően benyújtja a törvényszékhez az igazolást a tartozás teljesítéséről, a felszámoló jóváhagyja, és a vállalkozás működése folytatódhat. A felszámoló szerepe azért kulcsfontosságú, mert ő látja át a teljes hitelezői állományt – egyetlen tartozás rendezése önmagában nem elegendő.
– A számlázó programok automatikusan jelzik, ha olyan partner felé próbálunk számlát kiállítani, amely felszámolás alatt áll. Ennek ellenére sok vállalkozó csak akkor kezd el foglalkozni a helyzettel, amikor már régóta tartoznak nekik. Jellemzően az első lépés a felszólítás, majd végrehajtási eljárás indul a követelés behajtására – tette hozzá.
Szabóné Kiss Éva szerint sok felszámoló rendelkezik közgazdász végzettséggel és könyvelői múlttal, viszont a könyvelők többsége nincs felkészülve a felszámolás jogi és szakmai buktatóira. A mérlegképes könyvelői képesítés önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki biztonsággal végigvigyen egy ilyen eljárást – éppen a sokrétű kötelezettségek és hibalehetőségek miatt.
Hajdú-Biharban nem túl kedvező a helyzet
Bár alakulnak új cégek, a növekedés már nem olyan mértékű, mint korábban. A koronavírus-járvány sok vállalkozást nehéz helyzetbe hozott, de az adókedvezmények és járulékkönnyítések révén még átvészelték ezt az időszakot. Az energiaválság azonban újabb súlyos csapást jelentett. Sokan már felélték megtakarításaikat, pályázati forrásokat vontak be, támogatásokat igényeltek – ezek azonban mára szinte teljesen eltűntek. Érezhetően nő a feszültség a vállalkozói körökben – nem elsősorban a növekvő terhek, hanem a csökkenő bevételek miatt – közölte Szabóné Kiss Éva, akinek több ügyfele jelezte – kis- és mikrovállalkozók –, hogy az idei évben végelszámolással zárják le működésüket. Vannak, akik külföldre helyezik át a székhelyüket, mivel ott kedvezőbb az adózási környezet. Hozzátette, az elmúlt években sokan éltek a 0 százalékos hitel lehetőségével, így át tudtak vészelni egy nehéz időszakot, de mára ezek a cégek minden tartalékukat felélték. A Széchenyi Kártya Program keretében a hitelek meghosszabbítása és fenntartása jellemző, azonban újabb hitelt már nem szívesen vesznek fel a vállalkozások – tudatta a szakember.
A kilátásokkal kapcsolatban nehéz jóslatokba bocsátkozni, de az egyértelműen látható, hogy a lakossági hitelállomány magas, így a fogyasztásra fordítható pénz csökken. Ez pedig közvetlenül hat a vállalkozások bevételeire is.
2024-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal évkönyve alapján 28 381 cég állt valamilyen megszüntetési vagy csődeljárás alatt. Ebből 851 Hajdú-Bihar vármegyében van; ezzel a számmal a képzeletbeli dobogó harmadik helyére került a vármegye. Csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén előzi meg. Hajdú-Bihar 2019-ben az első, 2020 és 2022 között a második, 2023-ban pedig a negyedik helyen állt. A rangsorba nem számít bele a budapesti régió, azt külön kell figyelembe venni.
Fogarasi Renáta
