A tervezett gyermekotthon kavarta fel Hajdúvidet
A gyermekek átmeneti otthonának tervezett létrehozása miatt tartottak lakossági fórumot november 3-án este Hajdúviden. Az egykori iskolaépület jövője mellett azonban hamar más, régebb óta feszítő kérdések is előkerültek: a településrész önállósodása, elmaradottsága és a helyi képviselet hatékonysága.
A fórumon Kocsis János polgármester, Balogh Csaba alpolgármester, Lajter Zoltán jegyző és Fórizs László önkormányzati képviselő beszélt a tervezett gyermekintézményről, majd válaszolt a lakossági felvetésekre.
A fórum végére világossá vált: a gyermekotthon helyszínéről még nincs döntés, az iskolaépület jövője pedig továbbra is nyitott kérdés. A hozzászólások ugyanakkor azt is megmutatták, hogy Hajdúvid lakói nem csupán egy konkrét beruházásról szeretnének véleményt mondani: nagyobb beleszólást, látható fejlődést és hatékonyabb érdekképviseletet várnak a városvezetéstől.
Még nincs döntés a helyszínről
Kocsis János polgármester a gyermekek átmeneti otthonával kapcsolatos hírek tisztázásával kezdte tájékoztatóját. Mint mondta, az intézmény létrehozása régóta halogatott, kötelező önkormányzati feladat. A város több helyszínt is megvizsgált: a Kert utcai egykori iskolaépületet, a Rákóczi utcai önkormányzati ingatlant és a több éve bezárt hajdúvidi iskolát.
– Semmilyen döntés nem született, egyelőre a lehetőségeket keressük. Azt sem tudjuk, elő tudjuk-e teremteni a kialakítás költségeit, és fenn tudjuk-e tartani az intézményt. Körülbelül 25 százalék esélyt látok arra, hogy az intézmény Hajdúvidre kerüljön. Nem bűnözőkről beszélünk, hanem olyan kiskorúakról, akik átmenetileg nem maradhatnak a családjukban, és nincs közeli hozzátartozójuk, aki gondoskodhatna róluk – fogalmazott.
Lajter Zoltán jegyző elmondta, a húszezer főnél népesebb települések számára törvényi kötelezettség a szolgáltatás biztosítása. Hajdúböszörmény korábban helyettes szülői hálózattal oldotta meg a feladatot, ám ilyen szülők már nincsenek.
A tervezett otthon legfeljebb tizenkét férőhelyes lenne, hét munkavállalót foglalkoztatna. A gyermekek legfeljebb egy évig kaphatnának ellátást, szükség esetén meghosszabbítható időtartamban. A jegyző hangsúlyozta: nem a gyermekek magatartása miatt kerülnének az intézménybe, hanem a család átmeneti nehézségei miatt.
A cél, hogy lehetőség szerint a megszokott óvodájukban, iskolájukban maradhassanak, törvényes felügyeletük pedig továbbra is a szülőké lenne.
Fórizs László képviselő ellenezte a hajdúvidi helyszínt. Felidézte, hogy a nyár közepén tartott, az iskola hasznosításáról szóló egyeztetésre nem kapott meghívást, azon a találkozón vetődött fel az átmeneti otthon ötlete.
– Mosonmagyaróváron jártam hasonló intézményben, és azt tapasztaltam, hogy a működtetés jelentős terhet ró az önkormányzatra. Az állami feladat mellé nem feltétlenül jár elegendő támogatás. Nem tartom szerencsésnek, hogy itt hozzuk létre, különösen úgy, hogy az iskola bezárása után a helyi gyerekek utaztatása is megoldatlan. Vizsgáljuk meg inkább a Hajdúszoboszlóval közös feladatellátást, az épületnek pedig keressünk más funkciót – javasolta.
A polgármester is beszélt a társulás lehetőségéről. Jelenleg a Rákóczi utcai ingatlant tartja a legalkalmasabbnak, de egyik vizsgált helyszínt sem látja ideálisnak. A korábban összegyűjtött lakossági aláírások sorsáról szóló kérdésre azt mondta, a tiltakozást mindenképpen figyelembe veszik.
Az egykori iskola más célú hasznosítására is érkeztek javaslatok: felvetődött Waldorf-iskola, valamint időseknek szóló rehabilitációs intézmény kialakítása. Kocsis János szerint az önkormányzat nyitott a konkrét lakossági kezdeményezésekre, és támogatná, ha a helyiek kidolgozott elképzeléssel állnának elő.
Önállósodás és képviselet
A fórumon Hajdúvid Hajdúböszörménytől való leválása is komoly vitát váltott ki. Többen az önálló településsé válást szorgalmazták, az egyik ilyen felvetést tapssal fogadták.
Kocsis János szerint azonban a különválás nem feltétlenül szolgálná Hajdúvid érdekeit. Egy önálló önkormányzatnak saját bevételeiből kellene fenntartania az utakat, az óvodát, az iskolát és a művelődési házat, miközben a pályázati lehetőségei is szűkösebbek lehetnek. Lajter Zoltán jegyző közölte, hogy Hajdúvid lakossága jelenleg 804 fő. Többen úgy vélték, a népesség növekszik, ezért újabb népszámlálást is szükségesnek tartanának.
– Nem elsősorban a lakosságszámon vagy a terület nagyságán múlik az önállóság. Azt kellene megérteni, miért érzik úgy a vidiek, hogy nem fejlődik a településrész. Ha végül az önállósodás mellett döntenek, nem fogunk az útjukba állni – mondta a polgármester.
Fórizs László emlékeztetett, hogy a városházán korábban szakemberrel is megvizsgáltatták a leválás pénzügyi következményeit.
– Nem akarom lebeszélni a vidieket, de látni kell, hogy egy település működtetése nemcsak szándék kérdése. Sokan különböző jogcímeken mentesülnek például a kommunális adó alól. Tisztességes, dolgos, összetartó emberek lakják Hajdúvidet, de ez önmagában még nem elegendő egy önálló település fenntartásához – fogalmazott.
A lakosok a mindennapi hiányosságokat is szóvá tették. Nincs posta és ATM, miközben többen elköltöznek a településrészről, ugyanakkor vannak érkezők is, új házak épülnek és a régieket is felújítják. Volt egy olyan elképzelés is, hogy nem feltétlenül a leválás a cél, hanem az, hogy Hajdúvid nagyobb figyelmet kapjon, és az alapvető szolgáltatások elérhetővé váljanak.
Kocsis János a helyi képviseletet is bírálta. Arra kérte Fórizs Lászlót, hogy tartson szorosabb kapcsolatot a lakossággal, és határozottabban képviselje a vidiek érdekeit.
A képviselő azt mondta, komolyan veszi a felvetéseket, de munkáját szerinte politikai ellentétek nehezítik. Úgy látja, a városvezetés jelenlegi többsége nem támogatja az előterjesztéseit, Hajdúvid pedig a többi településrészhez képest jóval kisebb költségvetési keretből gazdálkodhat.
– 1998 óta minden alkalommal megnyertem az egyéni választókerületemet. Tudatosan vonultam háttérbe, mert nem akartam, hogy a személyem körüli politikai ellentétek miatt Hajdúvid szenvedjen hátrányt. Komolyan veszem, amit a helyiek elmondtak – zárta válaszát Fórizs László.
Kovács Zsolt
