Bessenyei Bakonszegen: legenda és valóság

Egy síremlék áll Bakonszegen, de az író, akinek az emlékét őrzi, már nem ott nyugszik. Bessenyei György földi maradványait 1940-ben exhumálták, és Nyíregyházára szállították. A sír helye, az áthelyezés körülményei és a faluban máig élő történet mind részei annak az emlékezetnek, amelyet a település igyekszik megőrizni. Gara Péter polgármester szerint azonban Bessenyei öröksége nem csupán a síremlékben él tovább: legalább ilyen fontos az a szellemiség, amelyet művei és a róla kialakult helyi emlékezet közvetít.

– Bessenyei 1785-ben költözött Pusztakovácsiba, és egészen a haláláig itt élt. Az utolsó éveiben visszavonult életet folytatott, gazdálkodott, olvasott, alkotott. A végrendeletében azt kérte, hogy a temetése is olyan legyen, amilyen az élete volt. Családi temetést szeretett volna, ezért a kertjében, egy kedves fája alatt helyezték nyugalomra – idézi fel Gara Péter.

A juhász története és a bizonyítékok

A sír ma már nem feltétlenül pontosan ott található, ahol az eredeti nyughely volt. A Berettyó szabályozása, a hullámtér átalakítása és a gát építése során a terület is változott. A síremlék a hajdani sírhely közelében áll, de a pontos helyet a polgármester sem tudja teljes bizonyossággal megjelölni.

A faluban közben egy különös történet is fennmaradt: a szóbeszéd szerint 1940-ben nem Bessenyei maradványait vitték el, hanem egy juhászét. 

A legenda máig kedves része a helyi emlékezetnek, Gara Péter azonban hangsúlyozza, hogy ezt nem támasztják alá a rendelkezésre álló dokumentumok.

–  Ez a falu legendája, amely valahogy mindenkinek kedves. Nekünk fontos Bessenyei, hiszen a szellemiségét itt hagyta, és mi őrizzük. De azt nem mondhatjuk, hogy a juhász csontjait vitték-e el helyette. Úgy tudom, a levéltárban előkerült jegyzőkönyvek is azt támasztják alá, hogy Bessenyei maradványait szállították át. A történet szép legenda, de ezt bizonyítékok nem támasztják alá – fogalmaz a polgármester. A síremlék így egyszerre jelöli az egykori nyughely helyét és kapcsolja Bakonszeget az író emlékéhez. A település számára a történet nemcsak arról szól, hogy hol nyugszanak Bessenyei földi maradványai, hanem arról is, mit jelent ma a személyisége, szellemisége.

Szellemiségét a település továbbadja

Bakonszeg Bessenyei emlékét nem kizárólag a síremlékkel ápolja. A közelben álló emlékházban 2021-ben új kiállítás nyílt, amely pályázati támogatással, a Magyar Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársainak szakmai irányításával készült. A tárlat címe – Kontrasztok: szemléljük az eget és a mélységeket – Bessenyei gondolkodásának kettősségére utal.

Gara Péter elmondta, hogy az író életében is fontos szerepet kapott a különböző világok közötti feszültség.

– Azt szerettük volna bemutatni, milyen szellemiséget hagyott ránk Bessenyei. Megfigyelte a bécsi nagyvárosi életet, a politikát, az intrikákat, aztán egy elmélyültebb, nyugodtabb élet felé fordult, és ebből a gondolkodásból születtek a felvilágosodás szempontjából is jelentős művei. A kiállítás ezt a kettősséget mutatja meg, és ezen keresztül őrizzük az emlékét – mondja Gara Péter.

Bakonszeg tehát akkor is kötődik Bessenyei Györgyhöz, ha földi maradványai már máshol nyugszanak. A síremlék megőrzi az egykori nyughely emlékét, az emlékház pedig az életmű szellemi örökségét teszi hozzáférhetővé. A polgármester szavaiból az rajzolódik ki: egy ember emléke nem feltétlenül ott él tovább, ahol a sírja található. Néha abban a közösségben marad a legerősebben jelen, amely magáénak érzi a gondolatait.