A juhágazat jövőjéről tanácskoztak Debrecenben
A juhágazatnak van a legnagyobb jövőképe az agráriumban – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a 34. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon. A tárcavezető szerint a piac szereplőinek összefogásával, a kormányzat együttműködésével a most zsugorodó ágazat a fejlődés és a siker útjára léphet. Az expo keretében, a klímaváltozásról szóló konferencián bemutatták a legújabb öntözésfejlesztési támogatásokat is.
Nagy István agrárminiszter szerint Európában egyre nagyobb a kereslet a juhhús iránt, és az ágazat növekedésének teremt lehetőséget a változó klimatikus viszonyok is. A juh- és kecsketenyésztők számára több támogatási lehetőség is a rendelkezésére áll, ennek ellenére kevesen adják be pályázataikat.
- Az ágazat versenyképességének egyik feltétele, hogy minél magasabb feldolgozottsági szinten legyen képes a piacokra juttatni a termékeket. Éppen ezért támogatjuk a vágóhidakat, húsfeldolgozáshoz kapcsolódó beruházásokat. Vizsgáljuk emellett a gyapjú felhasználásának lehetőségeit, az autóipari, a textilipari, az építőipari, vagy akár talajjavítási lehetőségeket is
– sorolta a tárcavezető.
Az agrárminiszter hozzátette: az ágazat szereplői büszkék lehetnek arra, hogy a magyar bárány egyre népszerűbb és egyre keresettebb külföldön. Az export fő célországa továbbra is Olaszország, de jelentős érdeklődés mutatkozik más nyugat-európai országokból: Franciaországból, Németországból, Belgiumból és Hollandiából a juh, illetve bárány termékek iránt. A kiváló minőségének köszönhetően a magyar kivitel az Új-Zélandról és az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal mellett is versenyképes.
Nagy István elmondta: nemcsak a kormányzaton és a tenyésztőkön múlik a juhágazat jövője, fontos, hogy a társadalom részéről is nagyobb igény legyen a juhból és kecskéből készült élelmiszerekre, a kiskérődzők húsa ugyanis rendkívül egészséges és alacsony koleszterintartalmú fehérjeforrás.
A miniszter kiemelte: ha az ágazatban megvan az elképzelés, a szándék, az akarat, az egység, a kormányzat minden támogatást meg tud adni.
- Az állattenyésztés az elmúlt években dinamikus átalakuláson ment keresztül, a juhágazatban azonban elmaradt a fejlődés, az innováció. 2017 óta 230 ezerrel csökkent a hazai anyajuhok, ezerrel pedig a juhászok száma Magyarországon. Folyamatosan zsugorodik a juhágazatunk, amely szinte minden területen – a humánerőforrás, a genetika, a takarmányozás, az állategészségügy – gondokkal küzd. Ezeket a problémákat meg kell oldani, a folyamatot meg kell állítani. Hiszen nincs olyan termék Magyarországon, amelynek ilyen piaca lenne. Arra törekszünk, hogy racionálisabbá, hatékonyabbá, a fiatalok számára vonzóbbá és jövedelmezőbbé tegyük a juhtenyésztést
– hangsúlyozta a szakmai eseményen Jávor András, a Debreceni Egyetem professor emeritusa.
A rektori főtanácsadó hozzátette: az egyetem állattenyésztési képzésterülete eddig is komoly szerepet játszott az agrár felsőoktatásban, kutatásban. Az ágazat azonban az elmúlt évben szinte folyamatosan állategészségügyi problémákkal küzdött. Megítélése szerint éppen ezért is van létjogultsága a Debreceni Egyetem által tervezett állategészségügyi mérnökképzés beindításának.
A juhágazat előtt álló kihívások: időszerű kérdések és válaszok címmel rendezett szakmai eseményen a Debreceni Egyetem kutatói bemutatták az Eurosheep és Sm@rt program keretében végzett tudományos eredményeiket, továbbá a hazai piacon releváns innovatív technológiákat is.
A Farmer Expo szakmai rendezvényeinek központi témája a klímaváltozás. A DE Gazdaságtudományi Kar (GTK) és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) által közösen szervezet konferencián az agro-klimatikus viszonyokkal, a hazai öntözéses gazdálkodás lehetőségeivel, a területi vízgazdálkodás kihívásaival és az Aszályvédelmi Operatív Törzs működésének eddigi eredményeivel foglalkoztak.
Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja megnyitóbeszédében kiemelte a megváltozott klimatikus viszonyok mezőgazdaságon túl a hazai háztartások élelmezés biztonságát.
- A klímaváltozás közvetlen hatásai között a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának, súlyosságának és hosszának növekedésével kell számolnunk. Az alföldi régiókban sajátos a helyzet, sokszor egyazon éven belül ugyanazon területen mind a belvízzel, mind az aszállyal meg kell küzdeniük a gazdálkodóknak. A Gazdaságtudományi Kar több oktatója, kutatója vizsgálja ezt a területet. Meggyőződésünk, hogy a feltett kérdésekre adott válaszlehetőségeknek a gazdasági szempontú vizsgálata nélkülözhetetlen, hiszen a gazdasági szempontvizsgálat nélkül bármilyen elemzés csak ingatag lábakon állhat
– fejtette ki Fenyves Veronika.
Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja hangsúlyozta: az egyetem komplex struktúrájával, humán erőforrásával tudásbázisként a teljes mezőgazdasági termékpályán áll a gazdálkodók rendelkezésére.
- Úgy gondoljuk, hogy a nálunk meglévő tudás, információ érték az agrárium szereplői számára. Nemcsak a klasszikus mezőgazdasági, hanem a molekuláris biológiai, biokémiai vagy genetikai területeken is jól felszerelt laboratóriumokkal, kompetenciákkal rendelkezünk. Hiszen a különböző stresszfaktorok, vagy éppen az antibiotikum-rezisztencia mind-mind olyan területek, amelyek ellen a hagyományos eszközökkel, módszerekkel már nem lehet megküzdeni. Mindenkinek alkalmazkodnia kell a megváltozott körülményekhez, és mindenkinek segíteni kell a másikat abban, hogy ez az alkalmazkodás minél sikeresebb legyen – tette hozzá Stündl László.
Szűcs István, a DE GTK Agrárpolitika és Környezetgazdaságtan Tanszék egyetemi tanára, Ökonómia Intézet igazgatója szerint jelentős termésveszteséget, valamint a termésbiztonság csökkenését eredményezte az, hogy az elmúlt években nagymértékben megnőtt az aszályos és a hőségnapok száma. A gyakori és elhúzódó szárazság, a hirtelen nagymennyiségben lezúduló csapadék, vagy annak hiánya, a tenyészidőszak hőösszege és lerövidülése a mezőgazdaság számára új keretfeltételeket szabott.
A konferencián elhangzott: az 1970-es évekhez képes a hőségnapok – a 30 celsius foknál melegebb napok – száma megnégyszereződött, évente több mint 50-re emelkedett. Napjainkban a hetvenes évekhez hasonló mennyiségű, 500-600 milliméter csapadék hullik Magyarországon. A problémát nem a mennyiség, hanem az időbeli és a térbeli eloszlással vannak, ezek okozzák leginkább azt, hogy szélsőségesnek érezzük a klimatikus változást.
- A kormányzat legfontosabb célkitűzése, hogy alkalmazkodóvá tudja tenni a klímaváltozás által okozott kihívásoknak a gazdálkodókat. Fel tudjuk készíteni a vízügyi ágazatot arra a kihívásra, ami a vízigények biztosításával és a víz megtartásával, tájban való tározásával függ össze. Célunk, hogy a hozamok, jövedelmek stabilizációja, valamint a versenyképesség megőrzése érdekében olyan ösztönzőkkel, támogatási lehetőségekkel, térítésmentes öntözővízzel, térítésmentes vízkészletjárulékkal segítsük a gazdálkodókat a jövedelmező gazdasági tevékenység fenntartásában. Támogatjuk a gazdálkodókat abban, hogy Magyarország élelmezésbiztonságát, az ágazat szereplőinek együttműködésében a víz szuverenitását megtudjuk őrizni – jelentette ki a rendezvényen Hubai Imre.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, az Aszályvédelmi Operatív Törzs vezetője kiemelte: hamarosan újabb öntözésfejlesztési pályázatok nyílnak meg a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében. Szeptember 2-tól az öntözésfejlesztés és vízfelhasználás hatékonyságát javító beruházások támogatására 16, 5 milliárd forintos keretösszeggel, legfeljebb 200 millió forintos pályázati összeggel nyílik lehetőség. Szeptember 4-től a fenntartható vízgazdálkodási közösségek kétmilliárd forintos keretösszegű, legfeljebb 75 millió forintnyi támogatás mellett vízjogi létesítési engedélyekre és üzemeltetésre is pályázhatnak. Szeptember 30-ával pedig egy 49,3 milliárd forintos fejlesztési keret válik elérhetővé a mezőgazdasági üzemeken belüli komplex öntözésfejlesztési és vízfelhasználási beruházásokra.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a konferenciát követően megszervezett sajtótájékoztatón elmondta: az öntözővíz biztosítása Magyarországon kiemelt vízgazdálkodási feladat, a kormány pedig célul tűzte ki az öntözőterületek nagyságának növelését, valamint az aszálykár elhárítását. 2025-ben tízmilliárd forint áll rendelkezésére a fejlesztések létrehozására. A kialakított aszály monitoring rendszer támogatásával megállapíthatóvá vált a szárazság vízgazdálkodási mértéke, erre alapozva – az árvíz- vagy a belvízvédelemhez hasonlóan – aszálykár állapotot hirdethetnek ki.
Szólláth Tibor vízgazdálkodás szempontjából a legfontosabbnak a Keleti-főcsatorna rehabilitációját nevezte. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke szerint fontos, hogy a szakma és a gazdatársadalom egymásra találjon. A gazdálkodókat fel kell arra készíteni, hogy a szakmai kérdések rendszerszintű gondolkodást igényelnek. Kiemelte: a víz visszatartása nemcsak az öntözés, hanem az ökológiai vízpótlás miatt is elengedhetetlen.
A száraz nyarak, okos döntések címmel rendezett konferencián Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója Mit jövendöl az agrometeorológia? A globális klímaváltozás hazai agro-klimatikus viszonyairól, tényekről, tévhitekről és kihívásokról tartott előadást.
Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője a Mit tanulhatunk a múlt hibáiból és eredményeiből? című előadásban a hazai öntözés gazdálkodás múltjáról, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről beszélt.
Egy megvalósult öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító komplex beruházás tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel Forgács Barnabás, az Agrárgazdaság Kft. igazgatója.
A konferencia zárásaként megrendezett kerekasztal megbeszélésen a résztvevők egyetértetek abban, hogy a klímaváltozás és az aszályvédelem kiemelt fontosságú és a jövőben egyre nagyobb figyelmet kell, hogy kapjon a fenntartható mezőgazdaság érdekében.
