Inkább adakozik a nép, ha távoli a katasztrófa
Cívishír: – Szinte napra pontosan 4 hónap telt el a Borsod megyei áradások után, ami (az egyéni avagy családi drámák mellett) teljes települések további működését nehezítette meg. A Vöröskereszt többször is indított adományt az árvíz sújtotta vidékre: mik a tapasztalatai: jobban megérinti az embereket, ha egy katasztrófa a közelükben következik be?
Serfőzőné Bencsik Margit: – A katasztrófa minden esetben megérinti a segítő szándékú embereket. Tapasztalatunk szerint a média kiemelten befolyásoló hatással bír a lakosságra. Annak ellenére azonban, hogy a szökőár hazánktól igencsak távol eső országban történt, nagyobb mértékben érintette meg az embereket, mint a megyénkben nem sokkal rá bekövetkezett viharkár Hosszúpályiban és térségében. Ugyanannyi ideig tartó gyűjtés során tizedannyi felajánlás érkezett szervezetünkhöz. A mostani adakozókedv viszont sokkal pozitívabb eredményt mutat. Bár a más megyében élő árvízkárosultak részére megint sokkal több felajánlás érkezett, mint azoknak, akiknek életét Tégláson és Hajdúhadházon keserítette meg a vihar.
Cívishír: – Hajdúhadház térségében júniusi vihar utáni helyreállítási munkálatok még most sem fejeződtek be. Hogyan tud segíteni a Vöröskereszt? Hogyan a magánszemély? És mi ilyenkor a segítő eljárás menete?
Serfőzőné Bencsik Margit: – A június 14-én bekövetkezett viharkár esetén a Vöröskereszt területi szervezete már másnap egy mikrobusznyi melegíthető készételt juttatott el a téglási károsultakhoz. Ezen felül az országos katasztrófakészenléti alapból körülbelül 5 milliió forint értékben építőanyag segélyben részesült a megyéből 30 család. A magánemberek leginkább pénzadománnyal segítettek a bajbajutottakon olyan formában, hogy átutalták a szervezet számára, vagy a kihelyezett perselyeinkbe adakoztak, esetleg személyesen fizették be irodánkban. Ugyanakkor természetbeni felajánlások is érkeztek szervezetünkhöz: használt bútor, műszaki, konyhai eszközök, ruhanemű, ásványvíz stb. – vagy esetlegesen a szállításban siettek segítségünkre.
Cívishír: – Mi alapján, kinek a segítségével állapítják meg a rászorultságot? Azaz kik részesülhetnek adományban, segélycsomagban?
Serfőzőné Bencsik Margit: – A rászorultságot leginkább az önkormányzatok segítségével állapítjuk meg. A szervezet munkatársai minden esetben környezettanulmányt készítenek a helyszínen, valamint a nagycsaládok esetében a pedagógusok, esetlegesen családsegítő, gyermekjóléti szolgálat gyermekekkel kapcsolatos napi tapasztalatát is figyelembe vesszük. Minél körültekintőbben igyekszünk feltérképezni a valós rászorultsági helyzetet az igazságosság elvének megvalósulása érdekében. Hiszen minden alkalommal több a rászoruló, mint a szervezet kapacitása.
Cívishír: – Változtak az idők során az adakozói szokások? Most is a kevésbé tehetősebbek jótékonykodnak vagy – úgymond – megnyílt a vállalkozói réteg?
Serfőzőné Bancsik Margit: – Az igazság az, hogy az említett természeti katasztrófára tehetős, nagy cégek is igen pozitívan reagáltak. Ezek a felajánlások kivétel nélkül az országos központba irányultak. Megyei szervezetünkhöz leginkább magánfelajánlások érkeztek 5 ezertől 30 ezer forintig felajánlónként. Egy középiskola tanulóifjúsága 33 ezer, valamint egy egészségügyi intézmény kollektívája 100 ezer forintot gyűjtött, és ajánlott fel. Kihelyezett gyűjtéseink alkalmával továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a kevésbé tehetősebbeket érinti meg a rászorulók helyzete. Több esetben is durva jelzőkkel, megjegyzésekkel illetik a gyűjtést vállaló önkénteseinket.
Cívishír: – Beszélhetünk rossz adományozókról, illetve rossz beidegződésekről? Előfordul, hogy sértő vagy használhatatlan dolgokat ajánlanak fel?
Serfőzőné Bencsik Margit: – Időnként előfordul, hogy „szemétlerakónak” tekintik szervezetünket. Olyan adományt ajánlanak fel, amely az emberi mivoltában sértené az amúgy is bajban lévő rászorulót, amennyiben eljuttatnánk hozzá. Egy hölgy például több bőröndnyi használt, nyirkos, penészes ruhát hozott. Miután közöltük vele, hogy ilyen állapotban nem tudjuk eljuttatni a rászorulókhoz, sértődötten kiborogatta a bőröndök tartalmát az udvar közepére, és trágár szavakat kiabálva sietősen távozott. Mire a meglepetésünkön úrrá lettünk, ő már el is húzott nyugati autójával…Másik eset.: Két régebbi típusú számítógépet hozott be egy felajánló, állítása szerint működőképes állapotban. Csakhogy miután szakemberrel megnézettük, kiderült, hogy használhatatlan. Nem kis kellemetlenséget okozott volna, ha így adjuk tovább. Jellemző, hogy mikor felhívással fordulunk a lakossághoz, legnagyobb mennyiségben használt ruhát, játékot és könyvet ajánlanak fel. Tartós élelmiszer, tisztitószer, édesség (amire leginkább szükség lenne) csak elvétve érkezik.
Cívishír: – Nyomon követik, hogy a legkényesebb adomány, a pénz biztosan ott érjen célba, ahol a legnagyobb szükség van rá?
Serfőzőné Bencsik Margit: – A pénzadományt általában más formában adjuk át. A legszükségesebbeket vásárolja meg belőle a szervezet. Most épp építőanyagra, újjáépítésre fordítottuk. Az országos központ felkért egy európai hírű céget az adományozás felülvizsgálatára, épp azért, hogy a lakosság megbizonyosodjon arról, hova, milyen formában juttatta el a szervezet a felajánlásokat. Ugyanakkor a sajtó segítségét is minden esetben kérjük, hogy az adományok eljuttatásáról tájékoztassák a lakosságot. Elsődleges cél, hogy mind a rászorulók, mind pedig a felajánlók meggyőződjenek szervezetünk hitelességéről, adománykezelési tevékenységünk felelősségteljes ellátásáról. Egyébként is szigorúan meghatározott adománykezelési szabályok vannak érvényben.
Bereczki-Csák Helga
