A rendőrség felelősségét feszegette Sz. P. védője
Rendőröket hallgattak meg tanúként a Debreceni Járásbíróságon február 26-án a két évvel ezelőtti, Vágóhíd utcai felüljárón bekövetkezett halálos közlekedési baleset miatti büntetőperben; amíg a szemlebizottság vezetője és a helyszínelők kétséget kizáróan állították, hogy a Mercedes térhetett át a Volkswagen sávjába, addig a védelem igyekezett fogást találni a helyszínelés szakszerűségében és a baleset bekövetkezésére vonatkozó állításokban.
Az előzményekről többször írtunk; a baleset okozásával vádolt Sz. P. 2023 elején, az éjszakai órákban egy nagyteljesítményű Mercedes személyautót vezetve – az ügyészség szerint – 85-90 kilométeres sebességgel haladt a nedves felületű felüljárón, ahol vezetéstechnikai hibából adódóan átsodródott a menetirány szerinti bal oldali sávba. Ott ütközött össze egy Volkswagen Golf személygépkocsival, amelynek a vezetője – egy 21 éves létavértesi férfi – a helyszínen életét vesztette (a vádlott és egy vele együtt utazó barát könnyebben sérült meg).
A 2023. január 7-re virradó éjjel történt baleset helyszíni szemléjét vezető tapasztalt rendőr bírói kérdésre elmondta, az ütközési pont meghatározásában a járművek sérülései, az aszfalton fellelhető guminyomok, az útfelületen hagyott bemaródások, karcolások, a tanúktól szerzett nyilatkozatok az irányadóak. A tanú számára ezek alapján – bár a nedves út miatt guminyomokat nem tudtak rögzíteni – egyértelműnek látszott, hogy a városba befelé tartó Mercedes tért át a szembejövők sávjába. Ezt erősítette, hogy a vallomása szerint Sz. P. a helyszínen önmagától elismerte a felelősségét, igaz, ennek a nyilatkozatnak a pontos körülményeit a tárgyalóteremben nem tudta felidézni.
Ifj. Horváth Tibor védő a helyszínelés szakmaiságával összefüggően többször megjegyezte, hogy a szerinte követendő útmutatás alapján – az érintett útszakasz lezárása mellett – meg kell várni az útfelület felszáradását és akkor rögzíteni lehet a guminyomokat (ez a gyakorlatban nem mindig kivitelezhető, továbbá a helyszínelést a lehető legrövidebb idő alatt el kell végezni a közlekedés zavartalansága érdekében, hangzott el viszontválaszként).
A védő arról is beszélt, hogy a helyszínelés során készített fényképeken egyes alkatrészek más helyen láthatók .
Ügyvéd úr arra utal, hogy a rendőrök megváltoztatták a baleseti helyszínt utólag? – kérdezte egy ponton Vágó Zsolt bíró, mire ifj. Horváth Tibor úgy reagált, nem hibáztatni kívánja a rendőrséget, de észrevételezi, hogy a védelem által megjelölt egyes járműalkatrészek eltérő időpontban rögzített fényképeken nem azonos helyen szerepelnek.
Telek Zsolt ügyész „hipotetikus észrevételnek” nevezte a védői felvetést, amely „nem bizonyított” és a „felvételek alapján ki sem jelenthető”. Maguk a rendőrök úgy reagáltak, hogy minden alkalommal odafigyelnek a helyszín háborítatlanságára. Ha a tűzoltók hozzányúlnak valamihez, azt jelzik a számukra. Elhangzott: a helyszínelés hajnali negyed kettőtől reggel hétig tartott, a takarítás a lényegi mozzanatokat követően, öt óra körül elkezdődhetett, így akár ez is lehet az oka annak, hogy egy-két tárgy bizonyos idő elteltével nem ugyanott látszik a képeken.
Szintén védői kifogás tárgya volt az, hogy nem minden egyes, a helyszínen fellelhető anyagmaradvány és tárgy kapcsán történt nyomkutatás. Ennek az az oka – hallhattuk az egyik rendőr tanútól –, hogy a baleset okával szorosabban összefüggésbe hozható körülményekre koncentrálnak. Hiszen egy-egy ütközés következtében tárgyak tömegei szóródhatnak szét a helyszínen, s ha mindegyikkel külön foglalkoznának, éppen a lényegi mozzanatoktól terelnék el a figyelmet.
A védelem részéről szóba került, hogy miért nem foglalták le a személyautókat. A szemlebizottság vezetője azt mondta, az ügyben kirendelt igazságügyi műszaki szakértő nem tartotta fontosnak az intézkedést, ezért nem történtek meg a lefoglalások. Ő maga egyébként nem találkozott az éppen ezt kezdeményező, a baleset utáni napokban benyújtott védői indítvánnyal.
A rendőrségi eljárásban kirendelt igazságügyi műszaki szakértő – Csoma Béla – a tárgyaláson úgy nyilatkozott, fenntartja a baleset bekövetkezésére vonatkozó, a vád alapját jelentő korábbi megállapításait.
Így nincs kétsége afelől, hogy az ütközés a Volkswagen Golf sávjában történt a Mercedes vezetőjének abszolút sebességtúllépése mellett (a Mercedes sebessége szerinte 85-90, a Volkswagené 40-50 kilométer per óra lehetett). Megerősítette azt is, hogy a sértett autójának nem volt műszaki hibája, karbantartási hiányossága, a járművön nem végeztek tiltott átalakítást. Nem volt megállapítható a kocsi állapotával kapcsolatos, a balesettel ok-okozati viszonyban álló hiányosság, felelte a szakértő a bíró kérdésére.
Elmondta: azért nem tartotta szükségesnek az autók lefoglalását, mert a baleset nem műszaki okokra volt visszavezethető és ez már a helyszínen egyértelműen kiderült a számára a nyomokból és a járművek szemrevételezése során.
A vádlott két igazságügyi műszaki szakértőt (Sárközy Tamást és Weingartner Józsefet) is felkért szakvélemény készítésére. Ezek a bíróságon röviden ismertetett szakvélemények vitatták a Csoma Béla által megjelölt ütközési pontot, mondván, a rendelkezésre bocsátott anyagokból sem az, sem a Mercedes haladási sebessége nem megállapítható (azt, ugye, nem tudjuk, hogy Sz. P. és védője milyen fotókat, információkat adott át e két szakértőnek, egyébként Weingartnerről a sajtó egy közokirat-hamisítás miatt írt korábban).
A sértetti jogi képviselővel jelen lévő Agócs Anna – az elhunyt Mázló Attila édesanyja – is készíttetett szakvéleményt, ők Bartha Béla igazságügyi műszaki szakértőt bízták meg, aki a kirendelt szakértő – tehát Csoma Béla – megállapításait erősítette meg, igaz, a Mercedes sebességét 98-108 km/h-ra tette.
A büntetőper április 9-én a vád- és a védőbeszéddel folytatódik.
Ratalics László
