
Vámospércs közös otthon, közös felelősség

A hazaszeretet nem lehet verseny, egy várost pedig csak együtt lehet előrevinni – hangsúlyozta Kosztin Mihály polgármester az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett vámospércsi megemlékezésen október 22-én. A városi önkormányzat ünnepségén a hősök áldozatvállalását a jelen felelősségével kapcsolta össze: hogyan fordulunk egymáshoz, mit teszünk közös otthonunkért, és milyen örökséget adunk tovább a fiataloknak? A Vámospércsi Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében tartitt megemlékezésen az iskolások műsora is közel hozta a 70 évvel ezelőtti eseményeket. Korhű ruhában, a mai fiatalok világára átültetve idézték fel 1956-ot; tartalmas, szívhez szóló, elgondolkodtató előadásuk a szabadság személyes tétjét érzékeltette.
A város közös otthon
Kosztin Mihály az egykori diákokról, munkásokról, édesapákról és édesanyákról beszélt, akiknek terveik, álmaik voltak. Békét és olyan országot akartak, ahol nem kell félniük saját gondolataiktól. Felidézte a fiát hiába hazaváró anyát, az apját többé át nem ölelő gyermeket: minden elveszített élet mögött család, otthon, beteljesületlen álom maradt. A levert forradalom erkölcsi győzelme azonban túlélte az elnyomó rendszert – fogalmazott.
– A szabadság nem csupán jogot jelent, kötelességet is. Azt, hogy merjünk igazat mondani, hogy legyen bátorságunk kiállni a helyes ügyek mellett, hogy tiszteljük egymást akkor is, amikor másképp gondolkodunk. Mert egy nemzetet nem az tesz erőssé, hogy mindenki ugyanazt gondolja, hanem az, hogy különbözőségeink ellenére is képesek vagyunk összetartozni – mondta.
Így folytatta:
– A hazaszeretet nem lehet verseny. Nem attól szeretjük jobban Magyarországot, hogy hangosabban beszélünk róla, vagy hogy megkérdőjelezzük mások hazaszeretetét, hanem attól, hogy mit teszünk érte. Hogy képesek vagyunk-e építeni, segíteni, felelősséget vállalni.
Ezt a mércét saját városára is érvényesnek tartja. Mint mondta, egy közösség ereje az épületeken, utakon és fejlesztéseken túl az emberekben, az egymás iránti figyelemben mutatkozik meg.
– Vámospércs a közös otthonunk. Nem egyetlen emberé, nem egyetlen közösségé, nem egyetlen gondolkodásmódé. Mindannyiunké. És a mi felelősségünk, hogy milyen várost adunk tovább az utánunk következő nemzedékeknek. Én olyan Vámospércsben hiszek, ahol az emberek nem egymás ellenében, hanem egymásért tudnak tenni.
A fiatalokhoz is szólt az örökség
A polgármester külön megszólította a mögötte helyet foglaló fiatalokat. Arra emlékeztette őket, hogy a forradalom számos résztvevője alig volt idősebb náluk.
– Nem azt kérem tőletek, hogy hősök legyetek. Azt kérem, hogy legyetek tisztességes emberek. Merjetek kérdezni, merjetek gondolkodni, legyen saját véleményetek, de tudjátok meghallgatni a másik embert is. És soha ne felejtsétek el, hogy a szabadság értéke nem abban rejlik, hogy bármit megtehetünk, hanem abban, hogy szabadon dönthetünk arról, milyen emberekké válunk.
A beszédet követő ünnepi műsort a Vámospércsi Mátyás Király Református Általános Iskola, AMI, Óvoda és Mini Bölcsőde nyolcadik évfolyamos tanulói adták. A megemlékezéshez koszorúzás kapcsolódott a Szabadhajdúk terén álló kopjafánál. Kosztin Mihály zárógondolata a hétköznapokra is feladatot adott:
– A szabadságot egyszer ki lehet vívni, de méltónak maradni hozzá minden nemzedéknek újra és újra meg kell tanulnia.























































