
Pércsi Lajos öröksége ma is él Földesen

Korhű ruhákba öltözött diákok hozták közel a forradalom reményét és a megtorlás fájdalmát a földesi megemlékezés közönségéhez az Árpád Mozi színháztermében, október 23-án. A forradalom hetvenedik évfordulóján a nemzet hősei mellett a település mártírja, Pércsi Lajos honvéd őrnagy előtt is fejet hajtottak. Az ünnep a helyi közösségnek az emlékezés felelősségéről is szólt: arról, hogyan adhatják tovább az elődök történeteit azoknak, akik már csak a történelemkönyvekből ismerik 1956-ot.
Földes mártírjára emlékeztek
Jeneiné Egri Izabella polgármester beszédében hangsúlyozta: bár 70 év alatt nemzedékek nőttek fel, és megváltoztak a mindennapok, a szabadság, a hazaszeretet és az elődök emléke iránti felelősség ma is kötelez. Felidézte, hogy 1956 őszén fiatalok és idősek, munkások és értelmiségiek, falusiak és városiak egyaránt szabad, független, emberhez méltó Magyarországot akartak. Ebből a történetből Földes sem maradt ki.
– A földesi emberek akkor is azt tették, amit közösségként a legfontosabbnak tartottak: megpróbálták megőrizni a rendet, egymást segítették, és vigyáztak arra, hogy a szabadságvágy ne váljon pusztító indulattá. Ez is ötvenhat öröksége. Mert a bátorság nem a másik ember legyőzését jelenti. A valódi bátorság sokszor abban áll, hogy nehéz időkben is embernek maradunk – fogalmazott.
– Ma külön is meghajtjuk fejünket Földes mártírjai előtt. Emlékezünk Pércsi Lajos honvéd őrnagyra, Földes szülöttére, akit a megtorlás idején kivégeztek. És emlékezünk mindazokra, akik nevét talán nem őrzi emléktábla, akiknek története nem került bele a történelemkönyvekbe, mégis áldozatot hoztak a szabadságért. Az ő emlékük arra figyelmeztet bennünket, hogy a szabadság soha nem magától értetődő ajándék. Meg kell becsülnünk. Meg kell őriznünk. És tovább kell adnunk a következő nemzedékeknek – mondta.
A következő nemzedéknek is szól
Az emlékezet továbbadását szolgálta a Földesi Karácsony Sándor Általános Iskola és AMI nyolcadikosainak ünnepi műsora is. A Bíróné Domokos Ibolya által felkészített tanulók korhű ruhákban elevenítették fel a forradalom, a szabadságharc és a megtorlás legfontosabb eseményeit. Látványos, közérthető és szívhez szóló előadásuk mélyen megérintette a közönséget.
A polgármester arra kérte a földesieket, hogy adják tovább a családokban őrzött emlékeket, meséljék el gyermekeiknek és unokáiknak, mit jelentett egykor szabad Magyarországot követelni. A szabadsággal együtt járó felelősséget a családhoz, a közösséghez és Földes jövőjéhez kötötte.
– Nekünk az a feladatunk, hogy békében, tisztességben és egymást megbecsülve építsük tovább azt a közösséget, amelyet elődeink ránk hagytak. Legyen Földes olyan település, ahol számít a másik ember. Ahol meghallgatjuk egymást. Ahol büszkék vagyunk a múltunkra, és felelősséget vállalunk a jövőnkért. Ahol a nemzeti összetartozás nem csupán egy ünnepi gondolat, hanem a mindennapok része – hangsúlyozta.
A megemlékezést a Szoborparkban koszorúzás követte, a Böbe és bandája Népzenei Együttes közreműködésével. A polgármester gondolatai szerint a megemlékezésen elhelyezett virágok a jövőnek is szólnak: annak a reménynek, hogy a gyermekek és az unokák is békében, szabadságban és biztonságban élhetnek.











































































