Visszaváltás: következnek a befőttesüvegek?
A lekváros, befőttes, savanyúságos, bébiételes és hasonló üvegcsomagolások kimaradtak a tavaly indult magyar visszaváltási rendszerből. A fogyasztó szemszögéből nézve legalábbis nem nagyon érthető, hogy a sörös- vagy borosüveg miért betétdíjas, a meggybefőttes azonban nem.
A G7 az okokat firtatva a MOHU-tól megtudta: nem a befőttes üveg maradt ki a rendszerből, hanem az italos üveg került bele. Az Európai Unió újrahasznosítási irányelveiben ugyanis semmilyen üveg nem szerepel, azokban csak a PET italos palackokra és a fém italcsomagolásokra térnek ki. Magyarország azért vette bele az üvegek egy részét a visszaváltási rendszerbe (DRS), mert azok visszagyűjtési aránya nagyon alacsony volt, ezen kellene a következő években javítani. A befőttesüveg például Ausztriában vagy Szlovákiában sem része az ottani rendszereknek.
Az automaták technikailag képesek lennének kezelni a befőttesüvegeket, de persze csak az általános korlátozásokkal.
A csomagolások űrtartalma azért meghatározott (0,1–3 liter), mert ha a palack túl kicsi, akkor nem fér el rajta a megfelelő méretű vonalkód (amit az automata leolvas), ha viszont túl nagy, akkor nem tudja az üveget a gép bevenni, az eleve fennakadhat már a bedobónyíláson is.
A MOHU azt mondja, a fentiek miatt egyelőre még nincs konkrét, akár határidőket is tartalmazó bevezetési terv a rendszer kiterjesztésére, de vizsgálják a konzervüvegek DRS alá történő bevonásának lehetőségét egy második ütem keretében. Amíg nem minden üvegcsomagolás része a DRS rendszernek, addig párhuzamosan megy a régi szelektív gyűjtési rendszer is, amellyel környezetvédelmi szempontból csak egy fő baj van: a nem betétdíjas üvegekből még mindig sokat dobnak a kommunális szemétgyűjtőkbe.
Míg a szelektíven gyűjtött hulladékot válogatóműbe viszik, a kommunális edényekbe dobott hulladék nem kerül oda, így ha a befőttesüveget valaki a kommunális szemetesbe dobja, akkor az anyag nem hasznosul újra.
