Így keltenék új életre a Vekerit

Miként a Civaqua 2 támogatói szerződésénél elhangzott, a december 18-i városi közgyűlés dönthet annak az 5,25 milliárd forintos pályázatnak a benyújtásáról, amely révén megújítanák a Vekerit, ökopark jönne létre a Tócóvölgyben, a Kondoroshoz kapcsolódó tározókat alakítanának ki, valamint elvezetnék a fürdőben leengedett termálvizet.

Mint az előterjesztésben olvasható, az önkormányzat a KEHOP Plusz forrásból szerezné meg az említett összeget; a pályázati lehetőséggel az állam a települések vízvisszatartását segítené a fenntarthatóság jegyében. A pályázatot már 2026 elején benyújtanák. Kedvező elbírálás esetén a vállalásokat 2029 végéig kell teljesíteni. A Vekeri-tó múltját és az erdőspusztai tavak történetét a nyáron hosszabb, tanulságos cikkben idéztük fel.

Madármegfigyelő híd

A Vekeri vízutánpótlása a Civaqua második ütemével teljesülne. Ez azért rendkívüli jelentőségű, mert a tó az elmúlt évtizedben az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban száradt ki, vízutánpótlása mára kizárólag csapadékból származik. A Civaquával a Keleti-főcsatorna – végső soron a Tisza – vize egy 600 méteres vezérárokban jutna el a mederbe. 

A délnyugati tórész természetes vegetációja – az ökológiai folytonosság érdekében – megmaradna, s a teljes feltöltés során mintegy 2,5 hektárnyi nyílt vízfelület is kialakulna. 

Az északi mederből viszont eltávolítanák a nád gyökérzetével átszőtt felső, körülbelül 15 centiméter vastag talajréteget, így állítanák helyre a korábbi 7,2 hektáros vízfelületet. 

Mélyebb kotrásra nincs szükség, mivel az rontaná a tó természetes vízzáró képességét. Ehelyett a tófenék vízmegtartó képességének erősítése a cél természetes anyagok alkalmazásával, hogy a víz ne szivárogjon el túl gyorsan.

A kitermelt iszapos földet a déli nyúlvány partja mentén helyeznék el, továbbá kisebb szigeteket is kialakítanának új vizes élőhelyek érdekében. A tervezett beavatkozás révén a tó vízszintje visszaállítható, stabilizálható lenne.

Ezen túlmenően mintegy 10 hektáron újítanák meg a zöldterületeket, beleértve a partszakaszokat és a faállomány megújítását ligetszerűen. Nyolcezer négyzetméteren jönne létre felújított stég, játszóterek, kalandpark, piknikhelyek, virágos gyep. A meglévő sétaútvonalakat faaprítékos burkolattal egészítenék ki, s madármegfigyelő pontokkal ellátott új híd épülne.

Két új tó keleten

A Debrecen keleti részén lehulló csapadék jelenleg visszatartás nélkül jut a belterület határán futó Kondoros-csatornába. A pályázat révén két csapadéktározó tó jönne létre. Egy 2 hektáros vízfelület az Acsádi úttól délre (Acsádi-tó), természetes vízzárással. A Veres Péter utcai körforgalom környékéről érkező nyílt vízelvezető csatorna medrét kanyargósabbá, természetközelibbé tennék. 

A másik víz vagy a Meggyes-tó lehet 1,6 hektáron (a Csapókert felől érkező esővizet tartaná meg), vagy közel 2,5 hektáron az Ungvári-tó a 105-ös vasútvonal és a Létai út között (ez az Ungvárikertben keletkező és a Kondoros felsőbb vízgyűjtőjéről érkező csapadékot hasznosítaná. 

Hogy utóbbi kettő közül melyiket valósítanák meg, az a tervezést megalapozó hidrogeológiai vizsgálat alapján dől el.

Ide kapcsolódik a gyógyfürdő medencevizeinek hasznosítása. E vizeket még a strand területén leválasztanák a szennyvízrendszerről, majd a szükséges kezelés után vezetéken és a meglévő csapadékvíz-elvezető rendszeren keresztül juttatnák az Acsádi-tóba. Így évente mintegy egymillió köbméter víz kerülne természetes újrahasznosításra. Az Acsádi-tóban tárazott csapadékvíz biztosítaná a fürdőből érkező – sótartalom és hőmérséklet szempontjából már megfelelő határértékű – termálvíz további hígítását. A vizet a Kondorosba is engedhetik a tóból.

A Kondoros jelenlegi egyenes vonalát a Lencztelepen kanyargóssá alakítanák, lassítanák. Pihenőhelyeket, fakérges burkolatú ösvényeket alakítanának ki mellette.

A tavak vízutánpótlását, leeresztését távvezérlésű zsilipekkel, a vízszint ellenőrzését, a víz mennyiségét korszerű, online monitoring eszközökkel biztosítanák; az adatok a Zöld Őrszemhez és a Civaqua vezérlő központjába is eljutnának.

A tócóvölgyi „ökopark” négy tóból állna összesen mintegy 3 hektárnyi vízfelülettel. Elsődlegesen a környező területekre hulló csapadékvizeket gyűjtené össze, mert ezek jelenleg a szennyvíztelepen kötnek ki. A tavak vízellátását és vízszint-szabályozását három összehangoltan működő, távvezérelhető zsilippel oldanák meg, természetes, növényi alapú szűrőrendszerekkel kombinálva. A felesleges vizeket – a meglévő Vezér úti víztározóhoz hasonlóan – a Tócóba engednék. Az elképzelésekről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Ratalics László