
Papp László: milliárdokat von el a kormány Debrecentől

Jelentős pénzügyi kihívásokkal nézhet szembe Debrecen önkormányzata a 2027-es központi költségvetés jelenlegi tervezete alapján. A városvezetés november 20-i, pénteki közleménye szerint a parlament előtt fekvő törvényjavaslat több ponton is kedvezőtlenül érintheti a cívisváros működését, fejlesztési lehetőségeit és egyes közszolgáltatásainak finanszírozását. A tervezet szerint Debrecen összességében közel 3 milliárd forinttal kevesebb állami támogatásban részesülhetne, mint az előző évben.
Hangsúlyozzák: a jelenlegi elképzelések alapján a normatív támogatások összege nem emelkedne 2026-hoz képest, miközben több ágazatban béremeléseket tervez a kormány. Ez azért jelent problémát az önkormányzat számára, mert a kiadásokat előre meg kell terveznie, miközben az ezekhez kapcsolódó állami kompenzáció mértéke sok esetben még nem ismert. Mivel az önkormányzat a jogszabályok szerint működési hiánnyal nem tervezheti költségvetését, a várható forráshiány pótlására saját bevételek bevonására vagy új bevételi források keresésére kényszerülhet.
Közösségi közlekedés: eltűnhet az 5 milliárdos támogatás
A város gazdálkodását leginkább érintő változások közül kiemelkedik a közösségi közlekedés finanszírozásának kérdése. A költségvetési törvénytervezetben ugyanis egyelőre nem szerepel az a 2025-ben és 2026-ban is biztosított évi 5 milliárd forintos állami támogatás, amely jelentős segítséget nyújtott a helyi közlekedés fenntartásához.
Amennyiben ez a támogatás valóban megszűnik, Debrecennek saját forrásból kellene biztosítania a kieső összeget, ami jelentősen növelné az önkormányzati kiadásokat. A városvezetés korábban már kezdeményezte, hogy Budapesthez hasonlóan Debrecen esetében is kötelező önkormányzati feladatként ismerjék el a helyi közösségi közlekedés működtetését, állandó központi támogatással együtt, azonban ez eddig nem valósult meg.
Csökken a szolidaritási hozzájárulás, de továbbra is jelentős teher
A tervezet szerint Debrecen 2027-ben 10,36 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetne be a központi költségvetésbe. Ez ugyan 1,64 milliárd forinttal alacsonyabb a 2026-os, 12 milliárd forintos összegnél, mégis továbbra is jelentős tétel marad az önkormányzati gazdálkodásban.
Különösen figyelemre méltó, hogy a város 2020-ban még csupán 529 millió forintot fizetett ezen a jogcímen, vagyis hét év alatt a hozzájárulás többszörösére emelkedett. A városvezetés álláspontja szerint a rendszer komoly korlátot jelent a helyi fejlesztések és a közszolgáltatások finanszírozása szempontjából.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége korábban azt javasolta, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét az iparűzési adóbevétel 15 százalékában maximalizálják. Egy ilyen szabályozás esetén Debrecennek 2027-ben mintegy 5,7 milliárd forintot kellene befizetnie, ami több mint 4,6 milliárd forintos megtakarítást jelentene a jelenlegi rendszerhez képest.
Fejlesztések is veszélybe kerülhetnek
A város már több milliárd forint értékű beruházásra vállalt előzetes kötelezettséget a következő évekre. Ezek között szerepel a Debreceni Német Általános Iskola bővítése, a Könnyűzenei Közösségi Kulturális Központ létrehozása, a Debrecen Nemzetközi Repülőtér fejlesztése, valamint a panelprogram folytatása.
Emellett számos európai uniós támogatásból megvalósuló projekt esetében is szükség van önkormányzati előfinanszírozásra. Ilyen például a Létai út és a Lahner utca fejlesztése, a Kishegyesi út felújításának második üteme, a Tócóvölgy környezeti megújítása vagy a Debreceni vízgyűrű program megvalósítása.
A csökkenő állami támogatások miatt ezeknek a projekteknek a finanszírozása nehezebbé válhat, ami akár a megvalósítás ütemére is hatással lehet – szögezik le a közleményben.
Béremelések és bizonytalan finanszírozás
A központi költségvetés tervezete több területen is béremeléseket tartalmaz. A pedagógusok 5,5 százalékos, a szociális és gyermekjóléti területen dolgozók, valamint a nevelő-oktató munkát segítők 15 százalékos, míg a kulturális dolgozók 10 százalékos béremelésben részesülhetnek.
Az önkormányzat szerint ugyanakkor továbbra is bizonytalanságot jelent, hogy az ezekhez kapcsolódó állami többlettámogatások pontos összege csak év közben válhat ismertté. Ez jelentősen nehezíti a költségvetés előkészítését.
További problémát jelent az önkormányzati hivatalok finanszírozása. A jelenlegi rendszerben a megyei jogú városok kevesebb támogatást kapnak hivatali dolgozóik után, mint számos kisebb város. Debrecen esetében az állam 284 elismert hivatali létszámmal számol, miközben a hivatalban jelenleg 558 fő dolgozik.
Hajléktalanellátás és egyéb bizonytalanságok
Újabb kihívást jelenthet a hajléktalanellátás finanszírozása. Az előzetes információk szerint a feladatot jelenleg ellátó ReFoMix Nonprofit Kft. 2027-ben kevesebb állami támogatásban részesülhet, ezért mérlegeli a szolgáltatás visszaadását az önkormányzatnak. Ebben az esetben az ellátás teljes szervezési és pénzügyi terhe a városra hárulna.
Bizonytalan továbbá a településüzemeltetés, a gyermekétkeztetés és több kulturális intézmény finanszírozásának jövője is. Az önkormányzat szerint a jelenlegi információk alapján a kisebb települések nagyobb arányban részesülhetnek településüzemeltetési támogatásban, miközben a nagyvárosok támogatása lényegében változatlan marad.
Építményadó-emelés jöhet
A kieső állami források részleges pótlása érdekében a városvezetés módosítaná az építményadó szabályait. A tervek szerint a nagy alapterületű, jellemzően kereskedelmi célú épületekre magasabb adómértéket vezetnének be, miközben a lakosságot érintő adótételek változatlanok maradnának.
A módosítás várhatóan mintegy 1,7 milliárd forint többletbevételt eredményezhetne 2027-ben. Ez ugyan javítaná a költségvetési egyensúlyt, de önmagában nem ellensúlyozná teljes mértékben a közel 3 milliárd forintra becsült állami támogatáscsökkenést.
A városvezetés szerint a 2027-es költségvetés összeállításának legfontosabb célja továbbra is a működési stabilitás megőrzése, a közszolgáltatások színvonalának fenntartása és a kötelező önkormányzati feladatok zavartalan ellátása lesz. A végleges pénzügyi mozgástér azonban nagyban függ attól, milyen formában fogadja el az Országgyűlés a 2027-es költségvetési törvényt – olvasható a városháza közleményében.


















































