
Nőtt a HPV-oltást választók aránya Hajdú-Biharban

Hajdú-Biharban az idei tanévben 4284 hetedikes számára igényelték a szülők az ingyenes HPV elleni védőoltást, 801-gyel több gyermeknek, mint egy évvel korábban. Idén többen is voltak jogosultak az oltásra, de az igénylők aránya is emelkedett: tavaly 73,9, idén 77,2 százalékuk élt a lehetőséggel.
A 2026/27-es tanévben 5547 hajdú-bihari gyermek volt jogosult a térítésmentes HPV elleni védőoltásra. A szülők szeptemberben nyilatkozhattak arról, hogy kérik-e az oltást hetedik osztályos gyermeküknek. A népegészségügyi hatóság adatai szerint 4284 tanuló számára igényelték a vakcinát, 1263 jogosult esetében pedig nem érkezett igénylés – derült ki a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal válaszából. Az igénylők között idén is közel fele-fele arányban vannak lányok és fiúk.
Öt tanév számai Hajdú-Biharban:
- 2022/23-es tanév; 4929 jogosult, közel 75 százalékuk kapta meg az oltást.
- 2023/24-es tanév; 4665 jogosult, közel 75 százalékuk kapta meg az oltást.
- 2024/25-es tanév; 4573 jogosult, közel 75 százalékuk kapta meg az oltást.
- 2025/26-es tanév; 4711 jogosult, közel 74 százalékuk kapta meg az oltást.
- 2026/27-es tanév; 5547 jogosult, 77 százalékuk kapta meg az oltást.
Mi a HPV, és hogyan lehet elkapni?
A HPV a humán papillomavírus rövidítése. A név egy több mint kétszáz típust számláló víruscsoportot jelöl. Egyes típusai szemölcsöt okozhatnak, mások tartós fertőzés esetén növelik bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát. A HPV annyira gyakori, hogy a szexuálisan aktív emberek többsége élete során találkozik valamelyik típusával. Sokan ezt észre sem veszik: a fertőzés rendszerint tünetmentes, és az immunrendszer az esetek többségében egy-két éven belül leküzdi. A nemi szervek környékét érintő HPV intim bőr- és nyálkahártya-érintkezéssel terjed. A továbbadásához behatolás sem szükséges, és olyan partner is átadhatja, akinek nincsenek látható tünetei. Hüvelyi, anális és orális együttlét során egyaránt megtörténhet a fertőzés. Az óvszer használata csökkenti a kockázatot, de az általa fedetlenül hagyott bőrfelületek érintkezésével is átkerülhet a vírus az egyik emberről a másikra.
Hogyan okozhat méhnyakrákot?
Akkor nő meg a méhnyakrák kialakulásának veszélye, ha egy magas kockázatú HPV-típus hosszú időn át megmarad a méhnyak sejtjeiben. A tartós fertőzés hatására a sejtek kórosan megváltozhatnak. Ez a rákmegelőző állapot szűrővizsgálattal már akkor felismerhető, amikor az érintett még semmilyen panaszt nem tapasztal. A folyamat általában lassú: a fertőzéstől a rosszindulatú daganat kialakulásáig rendszerint 15–20 év telik el. A méhnyakrákos esetek döntő többsége tartós HPV-fertőzéshez köthető. A fiúk számára is közvetlen egészségügyi jelentősége van az oltásnak. A HPV férfiaknál nemi szervi szemölcsöt okozhat, egyes típusai pedig a hímvessző, a végbélnyílás és a szájgarat bizonyos rosszindulatú daganatainak kialakulásában is szerepet játszanak.
Miért éppen hetedikben adják az oltást?
Magyarországon a hetedik osztályos lányok szülei 2014 óta, a fiúké a 2020/21-es tanévtől kérhetik az önkéntes, ingyenes iskolai védőoltást. Az időzítésnek oka van: a vakcina akkor nyújtja a legjobb védelmet, ha a gyermek szervezete már azelőtt felkészül a védekezésre, hogy találkozna a vírussal. Ezért ajánlják az oltást 12–13 éves korban, még a szexuális élet megkezdése előtt. Ebben az életkorban az iskolaorvos két adagban, hat hónap különbséggel adja be a vakcinát.
Az iskolai programban használt Gardasil 9 kilenc HPV-típus ellen nyújt védelmet.
Ezek közé tartozik a méhnyakrákos esetek mintegy 70 százalékáért felelős 16-os és 18-as típus, valamint a nemi szervi szemölcsök többségét okozó két típus is. Az oltóanyag felkészíti az immunrendszert arra, hogy a vírussal való későbbi találkozáskor ellenanyagokkal védekezzen. Élő vírust nem tartalmaz, így HPV-fertőzést sem okozhat. A már fennálló fertőzést vagy a következtében kialakult elváltozást az oltás nem gyógyítja meg.
Az oltás és a szűrés a betegség kialakulásának más-más pontján segít. A vakcina a leggyakoribb rákkeltő HPV-típusokkal való fertőződés ellen véd, a szűrés pedig azokat a sejtelváltozásokat is felismerheti, amelyeket az oltás által le nem fedett típusok okoznak. A rákmegelőző állapot időben kezelhető, ezért az oltott nőknek is érdemes részt venniük a rendszeres méhnyakszűrésen. Magyarországon a szervezett szűrőprogramban a 25–65 év közötti nőket háromévente hívják vizsgálatra.
Fogarasi Renáta






































