Oszakai Világkiállítás: ilyen lesz a magyar pavilon
Közel 50 nap múlva veszi kezdetét a 2025-ös Oszakai Világkiállítás, amelyen Magyarország ‒ mintegy 160 ország egyikeként ‒ nemzeti pavilonnal képviselteti magát. A szervezők az expó hat hónapja alatt 28 millió látogatót várnak, elsősorban a kelet-ázsiai régióból, mely nemcsak a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasági térsége, hanem a legnagyobb turisztikai küldőpiaca is egyben. Magyarország Japán egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép-Európában, emellett a „felkelő nap országa" kapuként szolgál hazánk számára az ázsiai piacokhoz. Magyarország részvétele így turisztikai és gazdasági szempontból is egyedülálló lehetőséget jelent. A kétoldalú kapcsolatokat erősítve a pavilon a japán-magyar kulturális párhuzamokra épít, és a zenét, mint a kultúrákat hídként összekötő univerzális nyelvet helyezi előtérbe. Ez a koncepció jelenik meg a pavilon építészetében, vendégélményt növelő belső tereiben, és ezt a szellemiséget közvetítik a művészi produkciók, a gasztronómiai kínálat és a formaruha-kollekció is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a február 24-i sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a világkiállítás a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gazdasági hatású eseményeinek egyike, így Magyarország világkiállításon való megjelenése egyenesen nemzetgazdasági érdek. A kelet-ázsiai régió a hazánk szempontjából legdinamikusabban bővülő turisztikai küldőországokból áll. Kínából közel kétszeres volt a vendégforgalom, Dél-Koreából 8 százalékkal nőtt meg a vendégszám, Japánból pedig 44 százalékkal többen érkeztek tavaly a 2023-as évhez képest.
A látogatók a bejáratnál a magyar rétekre emlékeztető zöld környezetben találják magukat, ahol a magyar és japán kultúra közös pontjai elevenednek meg. Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az építészeti koncepció megálmodója elmondta: a japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető beépítési mód és településkép, valamint a természet adta építőanyagok inspirálták az építészeti koncepciót. Az épület a táj és a paraszti kultúra egységét hirdeti, hiszen népzene és néptánc kultúránk a magyar lélek tükre. Hozzátette: az épület előterében a Kárpát-medencei szelíd mezők növényvilágát idézik meg. A látogatók egy erdei tisztáson keresztül érkeznek, a lecsendesülés tere a „Bolyongó", a népdalok kezdő sorait idéző természeti képeket és azok hangi világát juttatja eszünkbe – míg a „Zengő Dómban" egy karakteres magyar pentaton népdalt tanulhatunk meg. A háromszintes pavilonban a fogadó- és kiállítótér mellett látogatói ajándékbolt, étterem és borbár, valamint egy üzleti tárgyalásoknak helyet adó közösségi tér is helyet kap. A magyar megjelenés központi részét az elementáris hatású, kívülről boglya formát idéző dóm adja, mely a színházi térnek ad otthont.
A pavilon ételei a magyar vidéki udvar alapanyagait, a paraszti kultúrát és a nemzeti hagyományokat veszik alapul. A fogások a magyar táj gazdagságát, a Kárpát-medence bőséges terményeit és elődeink generációkon át örökített receptjeit tükrözik. A pavilon házigazdáját, Miskát a népi kultúra jellegzetes dísztárgya, egy miskakancsó ihlette. Miska házigazdaként a magyar vendégszeretetet és a közösség fontosságát szimbolizálja, megjelenésében egy kortárs japán stílust is felelevenítve.
A pavilonban dolgozók formaruhájára pályázatot írtak ki. A szakmai zsűri Bódis Boglárka pályaművét választotta ki, így az Elysian márka elismert tervezője álmodhatta meg a kollekciót.
