Nem bírunk az Aranybikával

A kormányváltás következtében az Aranybika tulajdonjoga a Mathias Corvinus Collegiumtól (MCC) visszatért az államhoz, s újra megindult az ötletelés arról, hogy mit is kellene kezdeni a 2021 óta alig használt patinás épülettel. Sok milliárd forintra volna szükség, nehezen elképzelhető, hogy piaci befektető nélkül érdemi változás történjen. Lássuk, hogy legalább az elvi álláspontok mentén ki mit gondol az Aranybika jövőjéről.

Aki lemaradt volna: a kétharmados kormányváltás következményeként a „fideszes káderképzőként” emlegetett MCC-t fenntartó közérdekű vagyonkezelői alapítvány augusztus végével megszűnt, az általuk 2021 tavaszán megvásárolt Aranybika az államhoz került, a tulajdonosi joggyakorló a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) lett. Az MCC egy percig sem üzemeltette az Aranybikát szállodaként, holott az előző tulajdonosnak, Boros Józsefnek ez azért – ha csak háromcsillagos szálláshelyként is – hét éven át sikerült. Az 1915-ben épült szecessziós épület lakatlan, az állaga évek óta romlik, míg az 1970-es években hozzáépített későmodern szárnyat az MCC kollégiumként üzemeltette. 

Az alapítvány finanszírozásában a B5 Építészstúdió Kft. és a Tisza Építész Műterem Kft. 784 millió forintért vállalta azt, hogy a későmodern épület helyére új szárnyat terveznek az eredeti épület stílusban. A terveknek idén kell elkészülnie. Az volt az elképzelés, hogy az Aranybika régi traktusát odaadják egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező profi szállodaüzemeltetőnek, míg az újat oktatási, közösségi célokra használják. 

Az MCC-nél korábban azt hangoztatták, hogy lesz pénzük a rendkívül költséges – konzervatív becsléssel is legalább húszmilliárdosra taksált – beruházásra. Annyiban volt alapja a mondásuknak, hogy az előző Orbán-kormány „nagyvonalúan” átadta nekik a MOL-ban és a Richterben meglévő állami tulajdon után járó osztalékokat, éves szinten több tízmilliárd forint bevételhez juttatva az MCC-t. Csakhogy fordult a történelem kereke.

Műemlékhamisítást emlegetnek

Ha el is készülnek az új szárny tervei, azokat Tárkányi Zsolt (TISZA Párt) debreceni országgyűlési képviselő, a KBM parlamenti államtitkára nyilatkozata alapján nem fogják megvalósítani. Kukába kerül Orbán Balázs (és Papp László)hajmeresztő terve, hogy tízmilliárdokból, vasbetonból műemlékhamisítást elkövetve „megtükrözzék” Hajós Alfréd remekművét – tette közzé a közösségi oldalán. Az M1-nek úgy nyilatkozott, hogy a hasznosítás, a felújítás ügyében „nagyon körültekintő” vizsgálatot indítanak, s a debreceniekkel közös gondolkodnak majd az aranybikás közhasznú funkciókról.

A debreceni állatkert volt igazgatója, az immár a TISZA mellett feltűnő Nagy Gergely Sándor „műemlékhamisítás helyett” a „szocialista szárny” elbontását vizionálta „gyönyörű közparkkal” a helyén. Egyelőre ismeretlen szerepben a Bartók-terem és a Víg mozi ügyének rendezését is megígérte. Nagy Gergely Sándor 10 éven át volt a Nagyerdei Kultúrpark Kft. ügyvezetője, de 2025-ben Debrecen közgyűlése mást választott a cég irányítására. A közelmúltban Hajdúböszörmény városi holdingját vezette, de júliusban elköszönt. Azt írta, visszatér Debrecenbe, mert a szülővárosában is „eljött az ideje a valódi rendszerváltásnak”.

Amikor a napokban Debrecen fideszes polgármesterét kérdeztük, ő azt hangsúlyozta, hogy az Aranybikát vissza kell adni a turisztikának és a kultúrának, s a Bartók-teremmel, „adott esetben” a Víg mozival együtt kellene fejleszteni. Ebben is össze vagyunk kötve, ha tetszik ha nem – utalt a kormányzat és a városvezetés közötti párbeszéd hiányára. Papp László jelezte: bár van, aki szeretné, hogy az önkormányzat tárgyaljon a kormánnyal az Aranybika megszerzéséről, ő ezt nem szorgalmazza. Hiszen Debrecennek nincsenek tízmilliárdjai szállodafejlesztésre, és így is jelen van már ezen a piacon az Aquaticum hotellel (a Hotel Lycium szintén a város tulajdona, de 2025 elején hosszú időre bérbe adták). A városvezető szerint szállodaüzemeltetésben az állam sem jó, ezért érdemes volna piaci szereplőt bevonni a hasznosításba. Ő a Hatvan utca felőli hátsó traktusról, de még inkább a teljes Bika-tömbről való közös gondolkodást szorgalmazná. Különös tekintettel a szálloda megközelítésére, a parkolásra.

Nagyot álmodna 

Reagált a kérdésre a debreceni közgyűlés legnagyobb ellenzéki tömörülése, a Civil Fórum Debrecen Egyesület is. Az ő vezérgondolatuk: teljesen mindegy, hogy az állam vagy az önkormányzat birtokolja az Aranybikát, a lényeg, hogy a debreceniek dönthessenek a hasznosításról. Gondola Zsolt Zoárd frakcióvezető korábban nyilvánosan is eljátszott a gondolattal, hogy az önkormányzat vizsgálja meg a tulajdonszerzés lehetőségeit, jóllehet a szálloda korábban sem volt a városé. „Miért ne próbálnánk nagyot álmodni” alapon még azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy egy önkormányzati cég sikeresen üzemeltesse az Aranybikát.

A Szikra Mozgalom debreceni aktivistái nem ülnek a közgyűlésben, de mindenkinél aktívabbak abban, hogy véleményvezérré nőjék ki magukat a közösségi médiában. Dombi Mihály még levelet is írt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszternek. Ők a szükségesnél kevesebb kollégiumi férőhelyre hivatkozva egyszerűen megnyitnák a Debreceni Egyetem hallgatói előtt a szállodát. Forgács Attila nem tudja elképzelni az Aranybika jövedelmező üzemeltetését hotelként, mondván, Debrecen turisztikai vonzereje nem elég nagy, s ha a szálloda profitábilis lett volna, Boros József nem adta volna el az MCC-nek. Most ne mélyedjünk el ezen érvek helytállóságában, de annyit rögzítsünk, hogy 2025-ben Debrecen országos hetedik volt a legtöbb vendégéjszakát felmutató vidéki települések listáján, Boros József pedig, úgy tudni, többször annyiért adta el a szállodát 2021-ben, mint amennyiért 2013-ban vette. 

A szikrások az állam, az önkormányzat és a Debreceni Egyetem által közösen működtetett diákszállót látnának szívesen, s az épület bizonyos részeit (az előteret akár kávézóként) megnyitnák a közönség számára.

Júniusban Boros József úgy nyilatkozott a Cívishírnek, hogy kedvező ár esetén elgondolkodna az Aranybika visszavásárlásán, de „irgalmatlan összeget” kellene elkölteni a felújításra.

A Miniszterelnökségtől még augusztusban érdeklődtünk arról, hogy mennyi ideig tarthat az MCC pénzügyi átvilágítása, de nem kaptunk választ.

Ratalics László