Kórházi fertőzések: elérhetők a debreceni adatok
Nyilvánossá váltak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatai, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szeptember 4-i közlése szerint olyan adatközlési rendszert alakított ki, amely egyszerre szolgálja az átláthatóságot, a szakmai visszacsatolást, az intézményi önértékelést és mindenekelőtt a betegbiztonság további erősítését. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben hozzátették: a hiteles és érthető tájékoztatás egyúttal hozzájárulhat az egészségügyi ellátásba vetett bizalom erősítéséhez is.
Az új, felhasználóbarát interaktív adatközlési felületen a lakosság, a betegek, az egészségügyi dolgozók, kórházhigiénés és egyéb szakemberek, valamint a sajtó egyaránt megismerheti az intézményi adatokat, azok időbeli alakulását. Az eligazodást közérthető magyarázatok, grafikonok és az adatok helyes értelmezését segítő szakmai mutatók támogatják.
Az úgynevezett dashboard formájában megvalósuló nyilvános adatközlés egy hosszabb fejlesztési folyamat eredménye – írták, a felületek kialakítását több hónapos intenzív módszertani munka, adatellenőrzés és -strukturálás, valamint szakmai és informatikai fókuszú egyeztetés előzte meg. Rámutattak: a fejlesztés célja kezdettől túlmutatott az adatok egyszerű közzétételén, olyan adatközlési rendszert alakítottak ki, amely egyszerre szolgálja az átláthatóságot, a szakmai visszacsatolást, az intézményi önértékelést és mindenekelőtt a betegbiztonság további erősítését.
Mint írták: az NNGYK a nyilvános adatközlést több lépcsőben készítette elő.
A módszertan közzétételét követően szakmai háttérbeszélgetésen mutatta be az adatközlés szakmai alapjait a sajtónak, majd szakmai, kamarai, beteg- és civil szervezetek képviselőivel egyeztetett. A nyilvános élesítést közvetlenül megelőzően a kórházigazgatók, a vármegyei tisztifőorvosok és a betegjogi képviselők is megismerhették a dashboard működését, az intézményi adatokat és azok értelmezésének szempontjait.
A fokozatos felkészítés célja az volt, hogy a nyilvánosságra kerülő adatok ne önmagukban, hanem megfelelő szakmai összefüggésben váljanak értelmezhetővé. A transzparencia ugyanis nem pusztán az adatok hozzáférhetőségét jelenti: legalább ilyen fontos, hogy azok érthetően, megfelelő módszertani háttérrel és a félreértelmezést megelőző információkkal együtt váljanak nyilvánossá – írták.
Kitértek arra, hogy a nyilvános adatközlés több ütemben valósul meg. Az első szakaszban az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények által bejelentett egészségügyi ellátással összefüggő járványok, a Clostridioides difficile (C. difficile) okozta fertőzések, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések pontprevalencia-vizsgálatából származó intézményi adatok és indikátorok válnak nyilvánosan elérhetővé. Az intézményi adatok összesítése alapján országos helyzetkép is megjelenik.
A rendszer ezt követően további betegbiztonsági mutatókkal – többek között a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és a véráramfertőzések adataival – bővül.
Kiemelték: az adatok nem kórházi rangsort jelentenek. Az egészségügyi intézmények eltérő ellátási profillal és szakmai feladatokkal működnek, eltérő betegpopulációt látnak el, ezért adataik egyszerű összevetése szakmailag nem megalapozott, legfeljebb azonos intézménytípuson belül lehetséges. Ennek okán az egyes intézmények adatai mellett referencia eloszlásként számos mutatónál megjelenik az ugyanazon intézménytípusba tartozó többi intézmény adata is.
A rendszer a fertőzési mutatók mellett olyan szakmailag megalapozott indikátorokat is bemutat, amelyek segítik az adatok helyes értelmezését, többek között a fertőzések felismerésével és nyomon követésével összefüggésben.
Hangsúlyozzák: az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés előfordulása önmagában nem jelenti azt, hogy szakmai mulasztás történt a kezelőorvos vagy az ápolószemélyzet részéről. A cél minden olyan fertőzés megelőzése, amely megfelelő infekciókontroll gyakorlattal és intézkedésekkel megelőzhető.
Az új közzétételi rendszer kialakítása során az NNGYK figyelembe vette az elérhető nemzetközi példákat és az európai surveillance-rendszerek tapasztalatait is. Világviszonylatban is kevés ország teszi ilyen részletezettséggel nyilvánosan hozzáférhetővé az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi adatait. Magyarország az intézményi szintű nyilvános adatközlés szakmai módszertana, részletezettsége és az adatok értelmezését támogató tartalom tekintetében a nemzetközi élvonalba lép – olvasható a közleményben.
Közlésük szerint az adatok nyilvánosságra hozatala önmagában nem cél, hanem a fejlesztés egyik eszköze. Az adatok közzététele segíti a szakmai visszacsatolást, ösztönzi az országos és intézményi fejlődést, támogatja a fertőzésmegelőzést, és hozzájárul ahhoz, hogy a betegek és hozzátartozóik hiteles, érthető információkhoz jussanak.
Az NNGYK tovább dolgozik a rendszer fejlesztésén, az adatminőség folyamatos javításán és az infekciókontroll szakmai-módszertani támogatásának erősítésén.
Az adatközlési rendszer az nngyk.gov.hu oldalról érhető el.
