Kiütötték az Acélbikákat a debreceniek

A sereghajtó Dunaújvárost fogadta az Erste Liga december 28-i játéknapján a DEAC, amelynek karácsony másnapján az Újpest otthonában megszakadt a hosszú, hétmeccses győzelmi sorozata.
Ezúttal már tíz perc játék után kiderült, hogy az egyetemista gárda visszatér a győzelmi útra, hiszen az első harmad derekáig öt gól rámolt be a dunaújvárosiak kapujába. Sorrendben Bukor, Kreisz, Usztyinenko, Mihalik Gergő és Jeliszejev talált be.
A folytatásban még ugyanennyi gólt szereztek a hajdúságiak – duplázott Mozer és Bukor, valamint megszerezte első gólját a debreceniek színeiben az új igazolás, az orosz Maxim Aszkarov. A DEAC játékosai az elsőtől az utolsó percig elemükben voltak, és a végén a közönség már sajnálni kezdte a riválist…
A debreceniekre idén még vár egy idegenbeli mérkőzés, mégpedig Fehérváron, december 30-án, kedden, majd az új esztendő első hazai találkozóján, január 4-én, vasárnap este 18-30-tól a címvédő Gyergyószentmiklóst fogadják.
DEAC–Dunaújvárosi Acélbikák 10–1 (5–1, 2–0 , 3–0)
475 néző. V: Juhász, Rencz, Szeszák, Kovács P.
DEAC: Antek – USZTYINYENKO 1 (2), Dobmayer / Jeliszejev 1 (1), BUKOR 2 / Ph. Kiss, Haranghy – MOZER 2 (1), Galoha (1), ADSZKAROV 1 (2) / Krutov (2), Kreisz 1 (1), Senfeld (1) / Szita 1 (1), MIHALIK G. 1 (1), Varttinen / Kulesov (1), Molnár Z. (1). Edző: Vaszjunyin Artyom
DAB: Szücs – Szécsi, Pozsár / Kugyin 1, Mikulovics (1) / Balázsi, Vuoksiala – Pinczés, Cseh, Keresztes / Zorin, Zohovs (1), Jarulin / Csémi, Károly, Bánki / Vadócz. Edző: Hetler Ádám
Kapura lövések: 43–26
Gólok – emberelőnyből: 6/3, ill. 3/1
MESTERMÉRLEG
Vaszjunyin Artyom: – Szerencsére remekül kezdtük a mérkőzést, máskülönben minden bizonnyal szoros csatát vívtunk volna a dunaújvárosiakkal. Az év utolsó hazai mérkőzése előtt megfogadtuk, hogy kiszolgáljuk a sok nézőt, és ehhez tartotta is magát mindenki. A gólra törő játék különösen tetszett, végre nem „varázsolni” akartunk.
Németh Péter másodedző: – A tíz kapott gól ellenére is büszke vagyok a srácokra, mert amit nap mint nap átélnek, ez nem leányálom. Még mindig nem tudunk hazai pályán játszani és edzeni, ehhez képest csoda, hogy srácok még egyáltalán kimennek a pályára. Hétvédeket játszatunk csatárként, mert nincs emberünk, és még sorolhatnám…






































































































