Közel százmilliós bírság egy nagyvállalkozónak
A Szegedi Törvényszék jogerős ítélete szerint mintegy 83 millió forint mulasztási bírságot kell megfizetnie az egyik legjelentősebb kelet-magyarországi kereskedő érdekeltségéhez tartozó cégeknek; K. F.-fel szemben még 2020-ban indított büntetőeljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt.
A NAV korábban arról számolt be, hogy az élelmiszerláncot és szállodát is üzemeltető nagyvállalkozó több száz millió forintnyi személyi jövedelemadó befizetését kísérelte meg kikerülni. Tette ezt oly módon, hogy színleg kitelepült az Egyesült Arab Emírségekbe, ahol ingatlant bérelt, majd vásárolt, céget alapított. A közel-keleti országban a magánszemély külföldről kapott osztaléka adómentes, azonban K. F. – az adóhatóság szerint – a valóságban továbbra is Magyarországról irányította a cégbirodalmát, így nem volt jogosult adómentességre.
A mostani törvényszéki ítélet megismételt eljárás során született, s a bíróság a felperesek keresetét elutasítva azt állapította meg, hogy az adóhatóság jogszerűen döntött a mulasztási bírság ügyében (nem keverendő a büntetőeljárással).
A bírósági ítélet kimondta: K. F. 1990-től 2000-ig az elsőrendű felperes cég ügyvezetője volt, majd 2016-tól abban 10 százalékos tulajdonrészt szerzett. Egy 2017-es társaságiszerződés-módosítás szerint a szavazati aránya 1 százalékra csökkent, míg az osztalékrészesedési aránya 95 százalékra nőtt. Miközben a másik két tulajdonos korábbi, összesen 90 százalékos osztalékrészesedési aránya a tulajdoni arányuk változatlansága mellett 5 százalékra csökkent.
A társaság által 2017-ben kifizetett 2 milliárd forint osztalékból 1,9 milliárd forintot a felperesi érdekelt kapott – az emirátusi illetőségre tekintettel adómentesen. Hasonló irányú módosítások és nagy összegű osztalékkifizetések zajlottak le a másik két felperesi cégben is.
A Szegedi Törvényszék közleménye értelmében a K. F.-nek kifizetett, a három felperesi cég esetében összesen több mint 3 milliárd forint összegű osztalék után a felperesek a közterhek (személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó) levonását mellőzték, figyelemmel arra, hogy a tulajdonos igazolta külföldi adóügyi illetőségét.
Az adóhatóság álláspontja szerint a felperesekre mint kifizetőkre is kiterjedt a rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmának követelménye. Azaz fel kellett volna ismerniük és figyelembe venniük azt, hogy K. F. az osztalék utáni adófizetési kötelezettségét kívánta elkerülni a Közel-Keletre való kitelepülés látszatával, ugyanis ténylegesen és életvitelszerűen nem hagyta el Magyarországot. – Ebből kifolyólag a kifizetők adólevonási kötelezettsége a külföldi illetőség formális igazolása ellenére fennállt, ennek elmulasztása pedig a perben vitatott jelentős összegű mulasztási bírságot vonta maga után – tájékoztatott a bíróság.
A törvényszék ítélete szerint az adóhatóság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján helytállóan következtetett arra, hogy K. F. ténylegesen irányítói szerepet látott el mindhárom felperesi társaságban, ami nála társas vállalkozóként biztosított jogviszonyt eredményezett, a felperesi társaságok oldalán pedig különböző – teljesítésében elmulasztott – adókötelezettségeket vont maga után.
