Hunok nyomában Hajdúhadházon

Hunok Ázsiától Európáig – a magyar-mongol tudományos együttműködés új eredményei címmel tartott érdekfeszítő előadást Obrusánszky Borbála, Magyarország mongóliai nagykövete a Hadházi Polgári Esték programsorozat újabb összejövetelén május 28-án este Hajdúhadházon, a Földi János Könyvtárban. Az eseményt a Hajdúkaland Kulturális- és Sportegyesület szervezte.
Polgári értékek a hétköznapokban
Csáfordi Dénes polgármester köszöntőjében üdvözölte az előadót, aki ulánbátori állomáshelyéről érkezett Hajdúhadházra, valamint Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnökét. A városvezető a polgári esték céljáról beszélt, hogy a hadháziak a hétköznapok küzdelmei mellett másfajta közösségi élményt is megélhessenek.
– Az életre sokszor mondjuk, hogy nehéz, vannak kihívások, amelyeket le kell küzdeni. Amikor hadháziként, magánemberként éljük a mindennapjainkat, szükségünk van példákra. A magyar történelem annyira színes, annyi hőse van, hogy példákat állítani könnyű. Ismernünk kell ezeket a hősöket, a cselekedeteiket, és azt is, hogyan jutottunk el napjainkig – mondta Csáfordi Dénes. A polgármester szerint a programsorozat olyan kézzelfogható értékeket mutat be, amelyek nemzeti jelentőségűek is.
Fontosnak nevezte, hogy a résztvevők a városról, a vármegyéről és az országról is közösségben gondolkodjanak.
Pajna Zoltán úgy fogalmazott: azért érkezett az estre, hogy tanuljon, mert a tanulás minden életkorban fontos. Szerinte a polgári esték egyik legfontosabb üzenete, hogy nem szabad felületesen véleményt mondani olyan dolgokról, amelyeket nem ismerünk eléggé.
– Olyan ismereteket szerezni, amelyek az ember jellemét formálják és a személyiségét színesítik, valódi polgári érték. Ezeken az estéken időutazásban lehet részünk. A lényeg az, hogy nyitottan, kíváncsian, a megismerés szándékával forduljunk a témák felé – hangsúlyozta. Személyes élményként mongóliai útját is felidézte. Mint mondta, a Kínához tartozó mongol területeken azt tapasztalta, hogy a múzeumokban sok értéket őriznek, és tisztelettel fordulnak a kisebbség felé.
Közép-Ázsia, Attila
Obrusánszky Borbála előadásában arról beszélt, hogy a hunok története ma is vitatott téma, különösen a magyarokhoz fűződő kapcsolatuk megítélése. Felidézte: az Árpád-ház genetikai készletét Mongóliában két helyen is megtalálták, az Aba nemzetség mongóliai párja pedig Ulánbátor mellől került elő. Szerinte a hunokkal kapcsolatos leletek száma jelentős, feldolgozásukban kínai és dél-koreai kutatók is részt vesznek.
– Európában a magyaroknak van a leggazdagabb hun hagyományuk. Elég a székelyföldi Csaba királyfi-mondákra gondolni. Egyre többen fedezik fel azt is, hogy a hunok milyen hatást gyakoroltak Nyugat-Európa kultúrájára. A kínai krónikák és a régészeti leletek a hunok történetét négyezer évvel ezelőttre, a bronzkorig vezetik vissza – mondta a nagykövet.
Az előadó kitért arra is, hogy a sztyeppén is létezhettek államok, ilyen volt a hunoké is. A régészeti feltárások során olyan sírokat találtak, amelyekben az embereket lovukkal együtt temették el; ennek emléke a népmesékben is felismerhető. A magyar-hun kapcsolatról szólva elmondta: az egyik kínai írásjel kifejezetten a magyarokat és a hunokat jelöli. Obrusánszky Borbála beszélt a Kínai nagy falról is, amelynek megépítését a hunok elleni védelemmel hozta összefüggésbe.
A nagykövet ismertette a hunok nyugatra vándorlásának főbb állomásait is. Elmondta: időszámításunk után 117-ben a Kaszpi-tenger környékén már említik őket, ami a magyar hagyomány szempontjából azért fontos, mert ehhez a térséghez kapcsolódik Hunor és Magor mondája. A 4. század végén érkeztek a Kárpát-medencébe, majd továbbhaladtak a mai Ausztria irányába, ahol ismét legyőzték a rómaiakat. A Kárpát-medence ekkor hun uralom alá került.
Obrusánszky Borbála Attila alakját is árnyaltan mutatta be. Elmondása szerint a hun udvar nagy pompát és gazdag ország képét mutatta, Attila azonban egyszerűen öltözött, fatányért és fa evőeszközt használt. Beszélt arról is, hogy a hun király nem ölte meg testvérét, Budát; a testvér egy balkáni hadjáratban halhatott meg. Attila halálát az előadó szerint járvány okozta.






































































