HPV: az érintettek háromnegyede kapott oltást Hajdú-Biharban
A 2020/2021-es tanévben nyílt először lehetőség arra, hogy a 12. életévüket betöltött, és az általános iskola 7. osztályába járó lányok mellett a fiúk is önkéntes, ingyenes HPV elleni védőoltásban részesüljenek az oktatási intézményben szervezett oltások során. 2014 óta elérhető a hetedikes lányok oltása, a fiúk oltásával pedig a vírus cirkulációja tovább csökkenthető. A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése. Több mint 130 típusa van, és az ismeretek szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot. Bebizonyították, hogy a méhnyakrákos esetek mintegy 70 százalékáért a humán papillomavírusok két típusa tehető felelőssé. Az állam által térítésmentesen biztosított vakcina a szexuális élet megkezdése előtt alkalmazva az átlagosan 44 hónapos követési idejű klinikai vizsgálat alapján kiemelkedő, 93 százalék feletti védettséget nyújt a méhnyakrák kialakulása ellen az azt okozó HPV-típusoktól függetlenül.
Hajdú-Bihar megyében az idei tanévben 4711 tanuló volt jogosult a térítésmentes HPV elleni védőoltásra. A vakcina beadásához szükséges hozzájárulást az érintettek csaknem 75 százaléka esetében írták alá a szülők. Az oltást 1784 lány és 1699 fiú kapta/kapja meg
– tudatta érdeklődésünkre a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, hozzátéve, a vakcinákat idén is az iskolaorvosok adják be két részletben, 6 hónap különbséggel. Fontos, hogy mind a két adag szükséges a védelemhez. A 2024/25-ös tanévben 4573, a 2023/24-es tanévben 4665, a 2022/23-as tanévben 4929 gyermek volt jogosult a védőoltásra vármegyénkben, közel 75 százalékuk meg is kapták azt (50-50 százalékban lányok és fiúk).
A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Magyarországon a statisztikák szerint évente 1300-1500 új beteget diagnosztizálnak, az esetek többségében 30-40 éves korban, de egyre növekszik a fiatal, 30 év alatti páciensek aránya. Pedig a betegség – ha időben felfedezik – gyógyítható. A HPV összességében a rákos megbetegedések 5 százalékáért tehető felelőssé.
Hogyan lehet elkapni?
Az egyéni felelősségvállalás részeként fontos a HPV fertőzések elleni védekezésben az egészséges életmód (megfelelő táplálkozás, mozgás; dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás mellőzése), a megfelelő testi higiéné, a monogám párkapcsolat, az oltás igénybevétele, továbbá az ingyenesen elérhető szűrővizsgálatokon való részvétel. Az emberek 85 százaléka fertőződik meg HPV-vel élete során, tehát majdnem minden szexuálisan aktív, oltatlan ember. Azok a nők, akiknek életük során egy szexuális partnerük volt, 84,6 százalékos valószínűséggel kapják el a fertőzést, míg férfiak esetén ez a szám 91,3 százalék. Egy lezajlott HPV-fertőzés nem akadályozza meg a későbbi újrafertőződés lehetőségét. A fertőzés ellen az óvszer sem nyújt 100 százalékos védelmet, ugyanis az bőrkontaktus útján is terjed. A fertőzés átvihető szexuális előjáték, valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. Természetesen nagyobb kockázatot vállalnak azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot és azok is, akik gyakrabban cserélgetik partnereiket.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ korábbi tájékoztatása szerint a HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében nem okoz megbetegedést, hiszen a vírus legtöbbször 1-2 év alatt eltűnik a szervezetből. De ha valaki az erősen rákkeltő HPV-típussal (16-os, 18-as) fertőződik meg, az magas kockázatot jelent a méhnyakrák kialakulása szempontjából. Érdemes tudni, hogy a vírusra a fertőződés után nem emlékszik az immunrendszer, így ugyanazt a HPV-típust többször is el lehet kapni. Akár ugyanattól a partnertől is.
Hogyan okoz méhnyakrákot a HPV?
A vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, ahol évekig is megmaradhat anélkül, hogy problémát okozna. Azonban előfordulhat, hogy különösebb ok nélkül elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ezt nevezik rákmegelőző állapotnak. A méhnyakrákszűrés nemcsak a daganatot, hanem ezt az állapotot is felismeri. Ha nem kezdődik el a gyógyítás, akkor a kóros elváltozásból kialakulhat a rosszindulatú daganat, ami súlyos betegséghez és halálhoz vezethet. A rákmegelőző állapotból a rosszindulatú daganat kialakulásáig akár 5-10 év is eltelhet, amely idő alatt a kóros elváltozás még időben felfedezhető. A HPV-fertőzéssel kapcsolatos figyelem rendszerint a nőkre irányul annak ellenére, hogy a férfiak sem csak a fertőzés továbbadásában érintettek, hiszen esetükben is számos egészségügyi problémát okozhat a vírus – akár hónapokkal vagy évekkel a megfertőződés után. Ilyen lehet a nemi szervi szemölcs, a péniszrák vagy a középgarat rák.
Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot ellene, ezáltal a szervezet képes lesz kivédeni a fertőzést.
A HPV elleni védőoltás tehát képes megelőzni a fertőzést a vírus azon két típusa esetében, amely a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát okozza. Természetesen az egyéb HPV-típusok okozta daganatok elleni is véd az úgynevezett keresztimmunitásának köszönhetően. A HPV oltóanyagok a megelőzésére szolgálnak: a meglévő HPV-fertőzést, vagy a HPV-fertőzéssel összefüggő kóros állapotokat megszüntetni, meggyógyítani nem képesek. Jelenleg három vakcina érhető el, mindegyiket az Európai Unióban törzskönyvezték. Egyik sem tartalmaz élő biológiai anyagot vagy vírus DNS-t, ezért nem képesek fertőzést kiváltani. Az oltás azoknál a leghatékonyabb, akik még nem éltek nemi életet, így nem fertőződhettek meg HPV-vel; de a korábban megfertőzötteknél is alkalmazható az újrafertőződés megelőzésére. Kutatások szerint azok, akik megkapják a védőoltást, magas szintű védettséget élvezhetnek legalább nyolc éven keresztül, és nincs szükség emlékeztető oltásra. Az időben beadott vakcina és 25 éves kor felett a rendszeres méhnyakszűrés együttesen nyújtja a lehető legteljesebb védelmet a méhnyakrák ellen.
A HPV-fertőzésre nincs gyógymód, csak az általa okozott tüneteket és betegségeket lehet kezelni. Ezért kell a megelőzésre helyezni a hangsúlyt! További információk ITT.
Fogarasi Renáta
