Feleannyi bűncselekmény Hajdúböszörmény térségében
A Vármegyeháza Árpád-termében tartotta soron következő ülését a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat közgyűlése május 29-én. A testület 23 jelenlévő képviselővel határozatképes volt, és elfogadta a 10 napirendi pont előterjesztését. A megtárgyalt témák között a Hajdú-Bihar közrendjéről és közbiztonságáról, valamint a vármegye mezőgazdaságáról szóló előterjesztéseket részletesen is tárgyalták a képviselők.
A legjobb az országban
A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság beszámolója szerint 2025-ben tovább javultak a bűnügyi mutatók. A regisztrált bűncselekmények száma egy év alatt 7268-ról 6020-ra csökkent, ami 17,2 százalékos javulást jelent. A legnagyobb visszaesést – javulást – Hajdúböszörmény térségében regisztrálták, ahol csaknem felére csökkent a bűncselekmények száma.
Illés Zoltán vármegyei rendőrfőkapitány hangsúlyozta: a legsúlyosabb bűncselekményből, emberölésből három történt a vármegyében. A lopások száma 14,6 százalékkal, a betöréses lopásoké 31,9 százalékkal, a lakásbetöréseké 34,2 százalékkal, a rablásoké pedig 24 százalékkal csökkent. A közterületi bűncselekmények száma 7,2 százalékkal lett kevesebb. Kiemelte, hogy a nyomozási eredményesség országos összevetésben is kiemelkedő. Lopások esetében 89,8 százalékos eredményességet értek el, ami a legjobb mutató az országban. Hajdú-Bihar első helyen áll a betöréses lopások, a vagyon elleni és a kiemelt bűncselekmények felderítésében is, miközben 100 ezer lakosra vetítve itt történik a legkevesebb bűncselekmény az országban.
A rendőrség tavaly 37,8 kilogramm kábítószert foglalt le. Az online csalások száma ugyanakkor enyhén emelkedett. A közlekedésbiztonsági mutatók szintén javultak: 6,4 százalékkal kevesebb személysérüléses baleset történt, és csökkent az ittasan okozott balesetek száma is. A legtöbb balesetet továbbra is a gyorshajtás és az elsőbbségadás elmulasztása okozza.
A vitában több képviselő is felvetette az elektromos rollerek és az ételfutárok közlekedésével kapcsolatos problémákat. Illés Zoltán jelezte: fokozzák az ellenőrzéseket, és szükség van a külföldi futárok közlekedési szabályokra való érzékenyítésére is.
Kosztin Mihály, Vámospércs polgármestere a helyi rendőrőrs megerősítését és parancsnoksággá fejlesztését szorgalmazta. A rendőrfőkapitány válaszában azt mondta, nyitottak arra, hogy ott növeljék a létszámot és az eszközállományt, ahol ezt a helyi igények indokolják.
A közbiztonsági beszámolót 19 igen szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el a testület.
Az ülésen átadták az Év Rendőre díjat is, amelyet Kókai Csaba rendőr alezredes, a Debreceni Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője vehetett át.
Vízhiány, munkaerőhiány
A mezőgazdaság helyzetéről szóló tájékoztató során a vármegye agráriumát sújtó problémák kerültek előtérbe. A közgyűlés tagjai felidézték, hogy a rendkívüli aszály jelentős károkat okozott; egyes ágazatokban drasztikusan visszaesett a termelés. A témával kapcsolatban korábban részletesen foglalkozott a Cívishír is.
Pajna Zoltán a mezőgazdaságot érintő munkaerőhiányról kérdezett. Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke elmondta: az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben már most is jelentős a munkaerőhiány, és a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának esetleges szigorítása akár egyes ágazatok megszűnéséhez is vezethet.
A vízhiány kérdését Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere vetette fel. Mint mondta, a településen tavakat rehabilitáltak, mégis olyan mértékű a szárazság, hogy az erdő- és szőlőtelepítéseket is akadályozza. Szólláth Tibor szerint az Alföld évszázadok óta tartó víztelenítési folyamata mára jól látható következményekkel jár, ezért a jövőben a vízmegtartásnak kell előtérbe kerülnie. Bulcsu László alelnök az újirázi tájrehabilitációs program pozitív eredményeit említette példaként, ahol a csatornákban visszatartott víz már érezhetően javítja a talaj vízháztartását.
A mezőgazdasági tájékoztatót 22 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés.
A különfélék között a polgármesterek tervezett illetménycsökkentése váltotta ki a legélénkebb vitát. Tóth József, Polgár polgármestere megalapozatlannak nevezte a kiszivárgott terveket, míg Szegi Emma, Kaba polgármestere az önkormányzati és közszolgálati bérek közötti aránytalanságokra hívta fel a figyelmet. Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere szerint először azt kellene tisztázni, milyen szerepet szán a kormány az önkormányzatoknak a jövőben. Pajna Zoltán úgy fogalmazott: jelenleg még az sem egyértelmű, hogy a nyilvánosságra került elképzelések közül mi valósul meg, ezért a kérdésben további egyeztetésekre lesz szükség.
