Egyetlen hajdú-bihari járásközpontban nyert a Fidesz

Debrecenben volt a legmagasabb, Hajdúhadházon a legalacsonyabb a választási részvétel a tíz hajdú-bihari járási székhely közül. Az Átlátszó összegyűjthetővé tette a települési adatokat; kiderül, hogy hol szavaztak a legtöbben a TISZA-ra, melyik városban tartotta meg az elsőségét Fidesz-KNDP, mi volt a Mi Hazánk, a DK és a Kutyapárt legjobb eredménye. A városokon a lakosságszámuk sorrendjében megyünk végig.

A debreceni Fidesz-hegemónia végéről „Többet is veszíthet a Fidesz Debrecenben” című cikkünkben részletesen írtunk a város közel száznegyven szavazókörének eredményei alapján. A 2024-es EP-listás választási részvétel (55,98%) a nyomában nem volt a mostani történelmi aktivitásnak. A TISZA a két évvel korábbi 37,50 százalékról több mint húszat ugrott, a Fidesz-KDNP a 40,69 százalékról még hetet csorgott lefelé. A városhoz tartozó három parlamenti mandátum mind a TISZA Párthoz vándorolt. A Mi Hazánk a cívisvárosban lényegében annyi szavazatot kapott, mint országosan; a DK elérte az 1 százalékot, a Kutyapárt nem, tehát a debreceni számok visszatükrözték az összesített eredményeket.

DEBRECEN
Részvétel: 81,14%
TISZA: 59,37% (74 876 fő)
Fidesz-KDNP: 33,13% (41 781 fő)
Mi Hazánk: 5,57% (7020 fő)
DK: 1,02% (1292 fő)
MKKP: 0,9% (1140 fő)

Hajdúböszörményben 20 százalékot vertek Magyar Péterék a Fideszre, nem hiába fordultak meg ötször a Bocskai terén az országjárásaik során. A két évvel ezelőtti európai parlamenti választások alkalmával Orbán Viktor pártszövetsége még 12 százalékos előnyben volt a TISZA-val szemben (44%–32%). Göröghné Bocskai Éva a 2024-es polgármester-választáson – egy helyi egyesület jelöltjeként – a saját bevallása szerint is az esélytelenek nyugalmával indult, mégis legyőzte a várost hosszú időn át irányító fideszes Kiss Attilát. Göröghné – akihez korábban közel állt a magát polgárinak mondó Fidesz – ezúttal már országgyűlési képviselőjelöltként indult a TISZA színeiben és simán verte Papp Zsolt Györgyöt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét. Akit a környéken valójában alig ismert valaki. A Mi Hazánk az EP-választáson 10,56%-ot ért el, április 12-án már nem kaptak annyit. Igaz, a párt így is az országos eredmény felett teljesített a hajdúvárosban. Mivel országgyűlési képviselő nem lehet egyszerre polgármester, időközi polgármester-választás jön Hajdúböszörményben.

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY
Részvétel: 78,21%
TISZA: 55,85% (10 957 fő)
Fidesz-KDNP: 35,19% (6904 fő)
Mi Hazánk: 7,61% (1492 fő)
DK: 0,71% (139 fő)
MKKP: 0,64% (126 fő)

A járási székhelyek közül Hajdúszoboszló bizonyult az egyik „legtiszásabbnak”. Már 2024-ben látszott, hogy a Fidesz-KDNP-nek a TISZA-val szembeni 8 százalékos előnye kevés lehet, hiszen az EP-választás során még a balliberálisok is fel tudtak mutatni 14-15 százalékot a fürdővárosban. Ők most már Magyarékra szavaztak, a DK és az MKKP együttesen nem kaptak másfél százalékot. A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk listás szavazatai összeadva sem közelítik a TISZA-t.

HAJDÚSZOBOSZLÓ
Részvétel: 78,76%
TISZA: 57,39% (9725 fő)
Fidesz-KDNP: 34,96% (5924 fő)
Mi Hazánk: 6,18% (1048 fő)
DK: 0,74% (125 fő)
MKKP: 0,73% (123 fő)

Viharos éveket él meg Balmazújváros, ahol a hibát hibára halmozó fideszes városvezetés után – 2018-tól – Hegedüs Péter sem bírt a kátyúba ragadt szekérrel. Varga Marina személyében 2024 óta újra a Fidesz-KDNP adja a polgármestert és az EP-választáson is a „narancsra” voksolt a többség, 14 százalékkal előzve az akkor még éppen csak megeredő TISZA-t (46%–32%). Előbbi most simán nyert, a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk eredménye együttesen is bőven a nyertes 54 százaléka alatt marad.

BALMAZÚJVÁROS 
Részvétel: 76,07%
TISZA: 54,44% (5352 fő)
Fidesz-KDNP: 38,15% (3751 fő)
Mi Hazánk: 6,28% (617 fő)
DK: 0,67% (66 fő)
MKKP: 0,46% (45 fő)

Hajdúnánáson a 2024-es önkormányzati választáson Bódi Judit független jelöltként nyert fideszes ellenfele ellen, ugyanakkor az EP-választást 45 százalékos eredménnyel hozta a Fidesz-KDNP. A TISZA két éve 28 százalékot ért el, amit most pár százalék híján megdupláztak. Dobrev Kláráék – Hajdú-Biharban – messze a vármegye északnyugati sarkában szerepeltek a legjobban.

HAJDÚNÁNÁS
Részvétel: 77,07%
TISZA: 52,42% (5012 fő)
Fidesz-KDNP: 39,09% (3737 fő)
Mi Hazánk: 6,27% (599 fő)
DK: 1,53% (146 fő)
MKKP: 0,70% (67 fő)

Berettyóújfalut 2010 óta vezeti a fideszes Muraközi István, a polgármester két éve újra meggyőző fölénnyel nyert. A Fidesz-KDNP az EP-választáson lenyomta a TISZA-t, 15 százalék volt a különbség. Ehhez képest április 12-én Magyar Péter pártja 57 százalékot ért el; a politika új üdvöskéje csak Debrecenben szerepelt jobban. A Mi Hazánk elmaradt a 2024-es EP-eredménytől (7,42% helyett 5,75%), ebben persze a magas részvételnek is lehetett szerepe.

BERETTYÓÚJFALU
Részvétel: 78,31%
TISZA: 57,48% (6157 fő)
Fidesz-KDNP: 35,24% (3775 fő)
Mi Hazánk: 5,75% (616 fő)
DK: 0,85% (91 fő)
MKKP: 0,68% (73 fő)

A hajdúhadházi eredmény pikáns. Egyrészt, mert Orbán Viktor azt szerette volna látni országosan, ami ebben a városban történt. Hiszen Hajdúhadház az egyetlen járási székhely a vármegyében, ahol a Fidesz-KDNP nyerni tudott. Méghozzá 9 százalékkal, ami nem kevés. Másfelől a várost 2010 óta irányító fideszes Csáfordi Dénes érezhet némi elégtételt azután, hogy a pártja a vetélytársát, Antal Szabolcsot – Hajdúsámson polgármesterét – indította a vármegyei 3. számú egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként. Antal városában a TISZA fölényesen nyert, így Csáfordi nyugodtan mondhatja, hogy alkalmasabb jelölt lett volna. A járásközpontok közül egyedül Hajdúhadházon maradt a részvétel 70 százalék alatt. A 2024-es EP-választásokhoz képest azért közeledtek a nagyok, akkor 63%–17% volt az eredmény. Magyar Péteréknek párszor el kell zarándokolni Hajdúhadházra, ha labdába akarnak rúgni. A Mi Hazánk erősen visszaesett a két évvel korábbi 9,59 százalékhoz képest.

HAJDÚHADHÁZ
Részvétel: 66,47%
Fidesz-KDNP: 51,31% (3022 fő)
TISZA: 42,07% (2478 fő)
Mi Hazánk: 5,77% (340 fő)
DK: 0,54% (32 fő)
MKKP: 0,31% (18 fő)

A perifériára szoruló Püspökladány népessége évek óta csökken, 2014 óta a harmadik polgármester próbálja megállítani a lecsúszást. A TISZA a két évvel ezelőtti 26 százalékos eredményét megduplázta, ami azt üzeni, hogy a választók már a sárréti városban sem a Fideszben látják a reményt (a pártszövetség 2024-ben még 49 százalékot kapott EP-listán). Az országgyűlési választókerületet négy cikluson át képviselő Bodó Sándort Ruszin-Szendi Romulusz váltja, a térség érdekkijárója tehát a leendő honvédelmi miniszter lesz… A polgármester 2024 óta a fideszes Vadász Ferenc, aki öt jelölttel küzdött meg a helyhatósági választás során. Akkor fajsúlyosabb helyi pártpolitikus nem indult ellene – ez a jövőben változhat.

PÜSPÖKLADÁNY
Részvétel: 77,13%
TISZA: 52,20% (4183 fő)
Fidesz-KDNP: 40,53% (3248 fő)
Mi Hazánk: 6,02% (482 fő)
DK: 0,82% (66 fő)
MKKP: 0,42% (34 fő)

Derecskén mindössze 0,39 százalék volt a különbség a TISZA és a Fidesz-KDNP között, vagyis előbbi 19 vokssal gyűjtött többet a kisvárosban. Szoros eredmény, holott a 2024-es EP-választás során Orbán pártszövetsége még duplaannyi szavazattal büszkélkedhetett, mint fő vetélytársa (54%–27%). Ki gondolta volna? Derecskén a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazatai együttesen megelőzik a TISZA-ra adott voksokat, s ezen a járási székhelyen 1 százalék fölé jutott a DK. Az „óbaloldal” egyébként olyan mértékben elvesztette a talajt maga alól Derecskén, hogy 2024-ben polgármesterjelöltet sem tudtak kiállítani. Holott egy csúnya fideszes belharc következtében Rácz Anikó – regnáló polgármesterként – egy volt párttársával, Bordán Szabolcs korábbi polgármesterrel küzdött a pozícióért.

DERECSKE
Részvétel: 76,28%
TISZA: 46,50% (2255 fő)
Fidesz-KDNP: 46,11% (2236 fő)
Mi Hazánk: 5,94% (288 fő)
DK: 1,03% (50 fő)
MKKP: 0,41% (20 fő)

Nyíradony az a seb a hajdú-bihari Fideszen, ahonnan a fertőzés elindult. A pártszövetség EP-listája 2024-ben még 54 százalékot kapott a tiszás 26 százalékkal szemben. Ám a helyhatósági választáson megtört a 22 éves Fidesz-uralom, hiszen Szilágyi Zoltán Tibor a pártból kiugrott, független jelöltként győzött korábbi harcostársa, Terdik János ellen. A TISZA pedig listán behozta a két évvel korábban még meglévő jelentős hátrányt. Nyíradony után megy az ország? Nyilván nem, de adódnak párhuzamok. A tiszás szavazatok száma április 12-én szinte megegyezett a fideszes és a mi hazánkos voksok együttesével. A TISZA tehát erős hívószó a településen, kérdés, kit vesz a nevére a párt a jövőben.

NYÍRADONY
Részvétel: 71,81%
TISZA: 49,58% (1823 fő)
Fidesz-KDNP: 43,30% (1592 fő)
Mi Hazánk: 6,12% (225 fő)
DK: 0,44% (16 fő)
MKKP: 0,57% (21 fő)

Ratalics László