Debrecen 43,36 milliárdjáról is szó esett a megyei közgyűlésen

Debrecen fenntartható városfejlesztési stratégiájáról Barcsa Lajos alpolgármester számolt be, majd a hazai vidékfejlesztés tendenciáit, sajátosságait Papp Zsolt, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára ismertette a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés ez évi utolsó ülésén, december 15-én a vármegyeháza Árpád-termében. A közgyűlés egyébként határozatképes volt, a 24 képviselőből kezdetben 21, majd 20 képviselő vett részt, az érdeklődők között több polgármester is volt.

Debrecennek 43,36 milliárd forint

– A fejlesztés lényege, hogy Debrecennek fenntartható és innovatív módon fejlődő, magas életminőséget kínáló, határon is átnyúló szerepkörrel rendelkező makroregionális központnak kell lennie

 – határozta meg a célt tájékoztatója elején Barcsa Lajos. Ehhez járul hozzá a Településfejlesztési Operatív Program Plusz révén ebben az európai uniós ciklusban a vármegyei 127,322 milliárd forintos keretösszegből lakosságarányosan Debrecennek juttatott 43,36 milliárd forint, amelyet a város öt prioritás szerint használ fel. Prosperáló város projekt a helyi erőforrásokat és adottságokat innovatív módon hasznosító, a külső feltételek változására és a kihívásokra megfelelően reagáló, versenyképes gazdaság kialakítását célozza. A Zöldülő város címszó alatt a zöld- és klíma céloknak való megfelelés a legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező városok esetében különösen fontos, ezért törekedni kell a zöld átállás és a körforgásos gazdaság érvényesülésére. Lépéseket tesznek a város működtetésének, fenntartásának hatékonyságnövelése, az életminőség javítása érdekében a digitális átállásra. Nagyon fontos a népességmegtartó képesség erősítése a humán közszolgáltatások és infrastruktúra, a közösség fejlesztése, illetve a társadalmi folyamatok kezelésén keresztül. Ugyanakkor lényeges a Debrecen közmű és egyéb infrastruktúra, fenntartható városi területhasználata is.

A jövőképből kiindulva, azt tovább bontva, illetve a kockázatok, lehetőségek figyelembevételével határozta meg Debrecen fejlesztési stratégiai céljait.

Ezek közé tartozik Debrecen külső és belső közlekedési feltételeinek javítása, nemzetközileg versenyképes gazdaság erősítése és a vállalkozási környezet fejlesztése. Ugyancsak cél a modern gazdaság igényeihez alkalmazkodó szolgáltatási környezet kialakítása az oktatás, a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztésben, valamint az épített örökséget megtartó hatékony városszerkezet kialakítása, egészséges, zöld, értékőrző városi környezet és városüzemeltetés.

A célok között szerepel az oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások színvonalának fejlesztése, továbbá a megfizethető lakhatás biztosítása.

Hozzászólásában Ménes Andrea (Fidesz-KDNP) frakcióvezető közölte, Debrecen fenntartható város fejlesztése illeszkedik a vármegyei fejlesztési tervhez. Kiss László (Momentum) arra volt kíváncsi, hogy a Hajdúszoboszló-Debrecen közötti 4-es főút négysávosítása a cívisváros prioritásai közé tartozik-e. Ha pedig nem, javasolta, kerüljön oda. Barcsa Lajos kijelentette: a 4-es főút 2x2 sávossá bővítését prioritásként kezelik mind a Debrecen-Nyíregyháza, mind Debrecen-Hajdúszoboszló viszonylatában. Ez utóbbi előrébb tart, mert itt már vannak engedélyek, 2024. első- vagy második negyedévében megkezdődhetnek a területszerzések. Ha pedig megvannak a területek és a pénz is rendelkezésre áll, indulhat a beruházás. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP) közgyűlési elnök azzal egészítette ki, hogy azt a 10 éves féket, amit a 4-es négysávosítása ügyében Hajdúszoboszló előző városvezetése behúzott, nehéz feloldani. Reméli, jövőre elindulhat a kivitelezési közbeszerzési eljárás.

Debrecen fejlesztésének a területi operatív program pályázati forrásaiból történő fejlesztési elképzeléseit 18 igen és 3 tartózkodás mellett szavazták meg a közgyűlés tagjai.

Hajdú-Bihar az ország „éltanulója”

A pótlólagosan napirendre vett vidékfejlesztési beszámolót Papp Zsolt helyettes államtitkár tartotta meg. Beszámolt a vidékfejlesztési program eredményeiről. Kiderült, a kormány átgondolt, szisztematikusan felépített vidékfejlesztési programot hajt végre, amihez az európai uniós támogatások mellett óriási összegű saját forrást is mellé tesz. A támogatások odaítélése tekintetében Hajdú-Bihar a lakosságarányánál lényegesen jobban szerepel, minden tekintetben az első vagy második helyen van. A pályázatokból az önkormányzatok és az agrárium veszi ki leginkább a részét. Példaként a megújuló külterületi utakat, a falvakban épülő új piacokat hozta. Dicsérte a leader akciócsoportokat, amelyek a hely igények alapján nyújtják be pályázataikat. A helyettes államtitkár kitért az elmúlt években a gazdaságot, az önkormányzatokat nehezebb helyzetbe hozó körülményekre, az aszályra, az energiaárakra. Ám, hangsúlyozta, mindezek ellenére nem torpant meg a beruházási kedv. Ebben az élelmiszeripari fejlesztések, az állattartást segítő beruházások, a gyümölcsösök megújításai, erdőtelepítések és az öntözőrendszerek fejlesztései voltak a legjelentősebbek. Új lehetőségként jelent meg a gazdaságokban a generációváltást segítő támogatások.

2024. december 31-ig 69 féle pályázatot írnak ki a vidék fejlesztésére.

Hozzászólásában Szegi Emma (Fidesz-KDNP) szóvá tette, hogy a külterületi utaknál a kifizetés későn történik meg, a munkát elvégző vállalkozók sok esetben egy év múlva kapják meg a pénzüket. Bihar-Sárét Vidékfejlesztési Egyesület elnökeként dicsérte a Leader-programokat. 100 százalékosan felhasználták a keretet, aki jól adta be a pályázatát, nyert. Így az egyesülethez tartozó 37 település mindegyikén van nyertes pályázat. Reagálásában Papp Zsolt ígéretet tett a kifizetések gyorsítására.

A közgyűlés 18 igen és 3 tartózkodás mellett fogadta el a tájékoztatót.