A jövő műanyagai a Debreceni Egyetemen
A fenntarthatóság, az innovatív orvosi alkalmazások és a jövő anyagainak legégetőbb kérdéseit vitatták meg a szakterület vezető kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Műanyag Munkabizottságának tudományos konferenciáján pénteken, a Debreceni Egyetemen (DE).
Bár világszerte erősödnek a műanyagfelhasználás mérséklésére irányuló törekvések, a számok mást mutatnak. Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem professzora rávilágított: a világ polimertermelése a 2000-es évek 300 millió tonnájáról mára 450 millió tonnára nőtt, 2050-re pedig az egymilliárd tonnát is elérheti.
– A műanyagok kiváltása a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, hiszen az öltözködéstől a gyógyászaton át a csúcstechnológiáig mindenhol ott vannak. Olyan anyagokat fejlesztünk, amelyek kiszolgálják az emberi igényeket: legyen szó alakemlékező polimerekről vagy éppen olyan speciális tulajdonságokról, mint a vízfelvétel szabályozása vagy a színváltoztatás – részletezte a DE Természettudományi és Technológiai Karának (TTK) Alkalmazott Kémiai Tanszék vezetője.
A szakterület sokszínűségét jól tükrözte az MTA Műanyag Munkabizottság Ülése és Tudományos Konferenciája is, amelynek a TTK adott otthont május 8-án. A rendezvény messze túlnőtte egy hagyományos bizottsági ülés kereteit: a szakma iránti hatalmas érdeklődést jelzi, hogy az ország számos pontjáról, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemtől (BME) a HUN-REN kutatóhálózatig érkeztek előadók és hallgatók.
A plenáris előadások során szó esett a műanyagok fenntartható fejlődésbe való integrálásáról és a nanoszerkezetű polimerek különleges csoportjairól is. Nagy Tibor, a munkabizottság elnöke az eseményen kiemelte, hogy a kutatások ma már a molekuláris szintű finomhangolástól a speciális felhasználási módokig terjednek.
– A paletta rendkívül változatos: a zöld kémiai alapoktól kezdve egészen az űrtechnikai alkalmazásokig, például poliimid aerogélek fejlesztéséig jutunk. A polimer kémia kimeríthetetlen forrás, ugyanazt az alapanyagot egy kis módosítással használhatjuk mosogatószerben, de akár precíziós gyógyszerhordozóként is – fogalmazott a DE TTK egyetemi docense.
Hozzátette: a Debreceni Egyetem kutatói meghatározó szereplői a hazai és nemzetközi polimerkutatásnak. A tanszéken folyó munka során egyszerre fókuszálnak a biológiailag lebomló, komposztálható anyagokra – amelyek a csomagolástechnikában hozhatnak áttörést – és a rendkívül stabil, hosszú élettartamú szerkezeti anyagokra.
A szakmai színvonalat jelzi, hogy a debreceni szakemberek számos rangos nemzetközi folyóiratban publikálnak, és aktív résztvevői az európai Horizont-pályázatoknak. A konferencián a DE több kara is képviseltette magát: a TTK mellett a Műszaki Kar és a Fogorvostudományi Kar kutatói is bemutatták eredményeiket, többek között a 3D nyomtatható polimerek és a fogászati alkalmazások területén.
A rendezvény egyik fontos célkitűzése a fiatal generáció megszólítása volt, hiszen a polimer kémia továbbra is az egyik leginnovatívabb és legbiztosabb karrierutat kínáló terület a vegyészhallgatók számára. A konferencia lehetőséget biztosított a doktoranduszoknak és fiatal kutatóknak, hogy bemutassák eredményeiket a szakma tapasztalt képviselői előtt, legyen szó akár számítógépes szimulációkról vagy környezetbarát oldószerek alkalmazásáról.
A nap folyamán a résztvevők egy könyvbemutatón is részt vehettek, amely a műanyagok fröccsöntésének elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalta, tovább erősítve az akadémiai kutatás és az ipari alkalmazás közötti hidat.
