Református bölcsődével gazdagodott Nádudvar

A református egyház pályázati sikerének köszönhetően bővült a kisgyermeket nevelő szülők lehetősége Nádudvaron, hiszen immár református bölcsőde is működhet a településen. A Nádudvari Református Egyházközség Reménység bölcsődéjének ünnepélyes nyitórórendezvényét március 22-én tartották: az esemény istentisztelettel kezdődött a református templomban, ahol Fekete Károly püspök hirdetett igét, majd az ünneplő közösség átvonult a Dobó utca 30. szám alatt felépült intézményhez. Ott áldás hangzott el, ezt követően pedig a résztvevők bejárták az új bölcsődét.

Valódi otthon a gyerekeknek

Fekete Károly a szalagátvágás előtt mondott áldásában hálás volt azért, hogy Isten erőt adott a tervek megvalósításához és az építőmunkához. Azt kérte, hogy az intézmény a hivatás, a nevelés és a hit tere legyen, ahol a gyermekeket szeretetben, bizalomban és szolgálatkészségben indíthatják el. Áldást kért az épületre, a gyermekekre, a dolgozókra és a nádudvari református gyülekezetre is.

A püspök a Cívishírnek arról beszélt, hogy a gyülekezet az idősek ellátása után immár a legkisebbek felé is fordult. Felidézte, hogy a lehetőséget egy 2021-ben megnyílt európai uniós pályázat adta, amelyet a helyiek megragadtak, így épülhetett fel a bölcsőde. Mint mondta, Nádudvaron fiatal családok élnek, és az új épület valódi otthont adhat a gyermekeknek.

Őz Lajos nádudvari lelkipásztor, esperes konkrét adatokkal is érzékeltette a beruházás súlyát. – A bölcsőde megvalósítására 420 millió forint európai uniós támogatást nyertünk, amelyhez az egyházközség 38 millió forint önerőt tett hozzá. A kivitelezés során külön parkolót alakítottunk ki, és a zöldfelületet is növeltük – mondta. Hozzátette, az intézmény két csoportban 28 gyermeket fogadhat, működését 11 munkatárs biztosítja, saját konyhával együtt. – Március 20-án megkaptuk a működési engedélyt, és ha az Úr engedi, április 1-jén megkezdődhet a tényleges munka – fogalmazott. Arról is szólt, hogy a szülők és a gyermekek már most kötődnek az intézményhez, hiszen a hónapok óta működő hétfői mama-mama kör révén már belakták a helyet. Jelezte: a nagy érdeklődés miatt egy harmadik csoportszoba kialakítását is fontolgatják, hosszabb távon pedig a református nevelés fölmenő rendszerű kiépítésében is reménykednek.

Valós igényekre reagálva

Bodó Sándor országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: Nádudvart sokan elsősorban a mezőgazdasággal és az élelmiszeriparral azonosítják, de a helyi fejlődés ennél jóval szélesebb irányú. – A város fejlődésében a cégeknek, az önkormányzatnak, az egyháznak és a magánberuházásoknak is megvan a szerepük, különösen a humán területeken – emelte ki. Szerinte a kezdeti nehézségek ellenére a projekt célba ért, amihez az egyház kitartása és az érintettek együttműködése is kellett. – A legfontosabb visszajelzés az volt, hogy már most láttuk itt a gyermekeket és a szülőket. Ez azt mutatja, hogy a bölcsőde betölti azt a funkciót, amelyre létrehozták – mondta, hozzátéve: nemcsak a gyermekekre, hanem a fiatal családokra is figyelni kell.

Maczik Erika polgármester arról beszélt, hogy Nádudvaron történelmi hagyománya van az egyházi oktatásnak, nevelésnek és szociális gondoskodásnak, ezért az egyházi intézményeknek ma is helyük van a településen. Emlékeztetett: a református gyülekezet idősotthona évtizedek óta működik a városban, a most elkészült bölcsőde pedig azt mutatja, hogy az egyház valós helyi igényre reagál. Hangsúlyozta, hogy Nádudvar elég nagy település ahhoz, hogy a családok számára választási lehetőséget kínáljon a gyermeknevelésben, a további fejlesztések pedig csak együttműködésben és egyeztetve valósulhatnak meg.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke a bölcsőde jelentőségét abban ragadta meg, hogy a gyermeknevelés intézményi feltételeit a legkisebb kortól biztosítani kell. – A szülők szempontjából fontos, hogy legyen korszerű, jó színvonalú intézmény, ahová reggel bizalommal vihetik a gyermekeiket – hangsúlyozta. Hozzátette: ma már nem elég önmagában az infrastruktúra, a nevelés közös feladat, amelyben az intézmény és a család együtt formálja a gyermekeket. – Az ilyen fejlesztések végső célja az, hogy a következő nemzedék számára is biztosított legyen egy olyan települési környezet, ahol jó életkezdési feltételek várják őket – fogalmazott.