Pocsaj konyhájában minden falat számít

A pocsaji konyhában délelőttre már mindenkire jut feladat. A dolgozók mozgása ritmusos, összeszokott: egyszerre főznek a legkisebbeknek, az iskolásoknak, a dolgozóknak és az időseknek. A rendszer működik, a konyhát két éve vezető Vajna Lászlóné pedig magabiztos nyugalommal fogja össze a folyamatokat.
Nem véletlen: mögötte 24 év élelmezésvezetői tapasztalat áll.
– A beszállítókkal kialakított kapcsolat a konyhás munka alapja. Évtizedek alatt alakult ki egy olyan kör, amely megbízható, jó minőséget hoz, pontosan és megfizethető áron – mondta. A bizalom ebben a szakmában nem elvont fogalom: a konyha vezetője tudja, honnan jön a hús, ki termeli a zöldséget, milyen körülmények között készül a tészta.
Pocsajnak több nagy előnye is van: a helyi disznóhús kitűnő minőségű, szinte konyhakészen érkezik, és pontosan tudják, mivel etették az állatokat.
A közmunkaprogram saját készítésű száraztésztái – főként a levestészták – szintén állandó szereplői az étrendnek. A zöldségek nagy részét helyben termesztik: kétféle burgonyát kapnak, a sárga sütni kiváló, a piros általános felhasználásra jó. Emellett a káposzta, karfiol és karalábé is helyi. A savanyítóüzem pedig céklával, szörppel, kovászos uborkával és más savanyúságokkal látja el a konyhát, amely minden korosztályt kiszolgál, de a gyermekétkeztetés a legfőbb területe. – Az alap ugyanaz, de az életkori sajátosságokat a részletekben fejezzük ki – magyarázta az élelmezésvezető.
A csülökpörkölt például a gyerekek menzájáról hiányzik, az idősek viszont nagyon kedvelik. A bölcsődések és óvodások ételeiben nincs hüvelyes, nincs gomba és mák: könnyen emészthető alternatívával helyettesítik.
Hetente és havonta úgy állítja össze az étlapot, hogy az egyszerre legyen változatos és kiegyensúlyozott, és ahol lehet, kövesse a modern táplálkozási elveket.

A pocsaji konyháról étkezők létszáma folyamatosan növekszik. Tavaly 386 gyerek étkezett itt, idén már 396, és a felnőttek száma rendszeresen 130 fölött van. A konyha felszereltsége jó, a mindennapi feladatokhoz minden rendelkezésre áll, de Vajna Lászlóné reálisan látja a hiányzó elemeket is.
A modern konyhatechnológiák közül egyedül a sütő-pároló berendezés hiányzik, amellyel zsírszegény, korszerű fogásokat lehetne készíteni – ez azonban nagyon drága eszköz.
Az ételérzékenységek nem okoznak gondot: minden étrendet külön tudnak kezelni. A vegetáriánus étkezés ritka, de ha kell, azt is megoldják. A falusi szokások lassabban változnak, a hagyományos ízek továbbra is népszerűek, de a konyhavezető szerint már látszik az elmozdulás. A nyári táborokban például önkiszolgálást vezettek be, ami a gyerekek körében azonnal sláger lett. Tükörtojás, bundás kenyér, főtt tojás, kalács, teljes kiőrlésű csokis gabonagolyó és háromféle ital várta őket. A gyerekek saját maguk szedték ki, amit szerettek volna – de csak annyit, amennyit meg is esznek.
– Nagyon tanulságos volt. A kenyér nagy szeletben megmaradt, kicsi csíkokra vágva viszont az utolsó falatig elfogyott. Az egész almát otthagyták, a felkockázottat viszont percek alatt eltüntették. A paprikát soha nem eszik meg, a paradicsomot és uborkát annál inkább – mondta.
A konyhavezető filozófiája egyszerű, de következetes: – Inkább főzzünk kevesebbet, de azt együk meg. A jó minőségű alapanyag, a szeretettel készített étel és a gyerekek visszajelzései számítanak a legtöbbet – fogalmazott Vajna Lászlóné.
CH
















































