Pajna Zoltán: nincs közpénz-ATM Hajdú-Biharban

– Ez sajnos több egyszerű politikai véleménynél. Majd az alkotmányozási folyamatban derül ki, hogyan csapódik le, attól azonban nem kell tartani, hogy ősszel vagy jövő tavasszal időközi választások lesznek, hiszen a jelenlegi önkormányzati ciklus 2029-ben ér véget – mondta Pajna Zoltán a Cívishírnek arra a kérdésére, hogy tekinthető-e pusztán politikai véleménynek vagy pártálláspontnak Magyar Péter megyei önkormányzatokról tett kijelentése. A Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének, aki egyben a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnöke.

Magyar Péter miniszterelnök szeptember 8-án előbb közösségi oldalán, majd az országgyűlésben beszélt arról, hogy szerinte jelenlegi formájában feleslegessé vált a megyei önkormányzati rendszer. A közgyűléseket az ellenzéki pártok „kifizetőhelyének”, „közpénz-ATM-nek” nevezte, azt állítva, hogy azokból a megyék nem profitálnak, miközben a vezetők havi egy-két nap munkáért milliós fizetést kapnak. Közölte: a kormány már dolgozik azon a javaslaton, amely a megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza. Magyar szerint ezzel évente sok tízmilliárd forint takarítható meg, amelyet vidékfejlesztésre lehet fordítani.

Számokkal válaszolt az „ATM”-vádra

– A valóságtartalma nulla a miniszterelnök úr nyilatkozatának – reagált Pajna Zoltán, aki csupán egyetlen ponttal értett egyet: szerinte is szükség van megyei középszintre a területfejlesztésben. Az állítólagos több tízmilliárdos megtakarítást azonban számokkal vitatta. Mint mondta, 2012-ben a 19 megyei önkormányzat összesen 5,4 milliárd forint költségvetési támogatást kapott, 2024-ben 5,6 milliárdot, vagyis 12 év alatt mindössze 200 millió forinttal emelkedett az összeg. Idén 7 milliárd forint a támogatás, amiben már a választásokkal összefüggő többletkiadások és a köztisztviselői illetményemelés hatása is megjelenik.

Hajdú-Biharban még látványosabb a különbség: 2012-ben 334 millió, 2024-ben 321 millió forint támogatást kapott a vármegyei önkormányzat, vagyis nominálisan is csökkent az összeg. 2026-ban 390 millió forint költségvetési támogatással és további 28 millió forint, köztisztviselői illetményemelésre kapott forrással számolhatnak.

– Kerestem az ATM-eket, megmondom őszintén, de egyet sem találtam – fogalmazott Pajna. Hozzátette: számításaik szerint közel 20 milliárd forint értékű európai uniós forrást hoznak a megyébe, amelynek áfavonzata önmagában több mint 5 milliárd forint, és ehhez még bérjellegű adók és járulékok társulnak. Ebből arra következtet, hogy nem kifizetőhelyei, hanem éppen befizetői a magyar költségvetésnek.

Pajna azt is sérelmezte, hogy érdemi szakmai egyeztetés nélkül hangzott el a bejelentés. A MÖOSZ elnökeként május 26-án levélben kezdeményezett egyeztetést a kormányfővel a vármegyei önkormányzatok feladatairól és problémáiról. Szeptember 3-án pedig az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülésén a nyolc országos önkormányzati érdekszövetség közös javaslatcsomagot tett le az állami és önkormányzati feladatokról, finanszírozásról és a rendszer átalakításáról. Pajna szerint ott sem hangzott el, hogy néhány nappal később a megyei közgyűlések megszüntetéséről beszél majd a miniszterelnök.

– Nem kormányellenesek, hanem eredményérdekeltek vagyunk – hangsúlyozta.

Folytatják a munkát

A Cívishír kérdésére, hogy Magyar Péter bejelentésének van-e már közvetlen következménye Hajdú-Biharban, Pajna leszögezte: „Jelenleg semmi.” A munkát folytatják, elsődleges feladatuk a már elnyert pályázatok szabályos, dokumentált megvalósítása.

A miniszterelnök havi egy-két munkanapról szóló kijelentésére Pajna azzal válaszolt: közgyűlési beszámolói szerint évente közel 500 eseményen vesz részt. A vármegyei önkormányzat és konzorciumi partnerei csak idén 450 rendezvényt szerveztek helyi humán fejlesztési projektekben, amelyekbe már közel 15 ezer hátrányos helyzetű embert vontak be. A programokra összesen 3,7 milliárd forintot fordítanak, és több mint 70 ezer ember elérését tervezik.

– Mi a munka apróját is elvégezzük – mutatott rá. Szerinte az embereket joggal érdekli elsősorban az, hogy elkészül-e az út, megvalósul-e a gazdasági, energetikai, vízgazdálkodási vagy kulturális fejlesztés, nem pedig az, milyen intézményi és elszámolási folyamat áll mögötte. Éppen ezért szükség van olyan középszintre, amely a kisebb, sokszor humánerőforrás-hiánnyal küzdő településeket segíti. A területfejlesztés mellett a környezetvédelem, vízgazdálkodás, befektetésösztönzés és infrastruktúra-fejlesztés koordinációját is ide sorolja. Úgy véli, erre a 2028–2034-es uniós ciklus előkészítése miatt már most szükség lenne. A vármegyei önkormányzatoknál ehhez szerinte olyan mélységű térségi információ halmozódott fel, amellyel más szervezet jelenleg nem rendelkezik.

Pajna végül azt mondta, a TISZA politikusait is szívesen látják, hogy személyesen ismerjék meg a munkájukat.

– Az elmúlt négy hónapban még nem sikerült megtalálni a kilincset – jegyezte meg. Hozzátette: ők maguk bárhová szívesen elmennek egyeztetni, és erre korábban is tettek felajánlást. Szerinte most szakmai párbeszédre lenne szükség, nem arra, hogy a vármegyei önkormányzatok jövője egy politikai hullám részeként dőljön el.

Kovács Zsolt