Mit tehetünk, ha a szomszéd telkén üvölt a zene?

A hosszú tél után végre megérkezett az igazi tavasz, a jó időben napközben is nyitva vannak az ablakok, a kertes házban élőket pedig már csalogatja a szabadba a napsütés, a madárfütty, a nyugodt semmittevés vagy éppen a kertészkedés felszabadító érzése. Örüljünk végre, hogy az évszak megmutatja az igazi arcát! A 20-22 fok ideális arra, hogy kilépjünk a négy fal közül, és élvezzük a szabad levegőt. Mondjuk egy jó könyvvel a kezünkben, és egy pohár borral az asztalon. 

Ha mindezt elterveztük, jöhet a megvalósítás. Azaz csak jöhetne, mert ha nincs szerencsénk, kifoghatunk egy olyan szomszédot, akinél éppen a kertünk végéhez közel, szinte a mienk szájában hetek, de talán már hónapok óta valamiféle garázst építenek a munkások. És ha már építik, akkor egy hangfal is dukál az udvarra, amiből reggel héttől napnyugtáig elképesztő hangerővel üvölt a mulatós zene. Nincs szünet, megállás nélkül, egy-egy számot sokszor meghallgathat az egész környék. Lagzi Lajcsit, Kis Grófót még csak-csak felismerjük, talán még Nótár Maryt is, de amikor a szaki azt üvölti a másiknak, hogy „most inkább hallgassunk egy kis Postás Józsit!”, ott már el vagyunk veszve, hát még, amikor nevezett énekes rázendít, hogy „napsugaras csudaszép az égbolt, künn a kertben nyílik a virág”. 

Már nem akarunk a kertben olvasni, a bort is inkább majd a lakásban isszuk meg. A szomszéd udvarára néző ablakot becsukjuk, így csak valami permanens dübögést hallunk, Postás Józsi hangja nem szüremlik be a nappaliba. Ha ez egyszer, esetleg kétszer vagy akár háromszor is elfordul, úgy vagyunk vele, nem tart ez már sokáig, az nem létezik, hogy valaki ennyire ne vegyen tudomást másokról, arról, hogy a környéken akár pihenésre vágyó, beteg emberek is lehetnek, vagy éppen egy újszülött az első napjait tölti a szobájában, és nem biztos, hogy Postás Józsi zenéje számára a legpihentetőbb. És a kerti olvasáshoz sem a legideálisabb háttér órákon át ezeket a magvas gondolatokat hallgatni. Mit tehet ilyenkor az ember? Átmehet például a szomszédhoz, és szólhat, hogy nem lehetne-e lejjebb tekerni a hangerőt, vagy néha egy kis szünetet tartani, hogy a többiek is „levegőhöz” jussanak. Ha szerencsénk van, megértő a brigád, de azért erre van kisebb esély. „Ha nem tetszik, ne hallgasd, csukd be az ablakot!” – jött a válasz, amikor naivan megfogalmaztam szerény kérésemet. Talán még egy kicsit rá is csavartak a hangerőre…

Kihez fordulhatunk?

Ha ez nem működik, gondolnánk, akkor fordulhatunk az önkormányzathoz. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Kérdéseinkkel megkerestük a hivatalt, ám a kapott válaszoktól nem lettünk okosabbak. Sőt, inkább elbizonytalanodtunk, hogy akkor talán nincs is kitől segítséget kérni. Azt írják, hogy a jelenleg hatályos zaj- és rezgésvédelmi jogszabályok alapján a jegyző hatásköre nem terjed ki a magánszemélyek által folytatott zajkeltő tevékenységekre, így például a zenehallgatásra.

Ezért Debrecen önkormányzatának nincs lehetősége eljárást indítani, érdemben döntést hozni az ilyen jellegű panaszok tárgyában. Amennyiben a szomszéd indokolatlanul olyan zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát megzavarja, csendháborítás miatt szabálysértési feljelentés tehető a Debreceni Rendőrkapitányságnál – írják rövid válaszukban.

Ezután levelet küldtünk a rendőrségnek is. A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodájától meg is kaptuk a választ.

Csak ekkor hívjuk a 112-őt

A szabálysértési törvény szerint aki lakott területen, az ott levő épületben vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.

A fentiek alapján meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, a helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot – közölték, hozzátéve, hogy a 112-es segélyhívószámon akkor tegyenek bejelentést a rendőrségre, ha indokolatlanul történik a zaj okozása, amely alkalmas arra, hogy a nyugalmat megzavarja. A csendháborítás nincs időhöz kötve, ugyanakkor egyes önkormányzatok saját hatáskörben korlátozhatják a hangos tevékenységek végzésének időintervallumát.

Fontos megemlíteni azonban, hogy a mindennapi életvitellel, a napközben végzett felújítási munkálatokkal, vagy az elhárítási munkálatokkal összefüggésben okozott, nem túlzott mértékű hanghatások indokoltak, így ezekben az esetekben a rendőrség nem fog intézkedni. A csendháborítás szabálysértésnek minősül, így először a rendőrök általában figyelmeztetést alkalmaznak. Ha a jogsértést nem hagyja abba a zaj okozója, vagy ismételten elköveti azt, akkor helyszíni bírság szabható ki, amelynek mértéke 6500 forinttól 65 ezer forintig terjedhet. Lefolytatható szabálysértési eljárás is (itt a bírság 6500 forintnál kezdődik és 200 ezer forint a felső határ), továbbá előállítás is foganatosítható – hangsúlyozzák.

Interjút nem adtak

Csendháborítás miatt a rendőrségen, valamint a törvényben nevesített társszerveken túl a közös képviselőnél és a jegyzőnél is tehetnek bejelentést a lakosok – írja a rendőrség, interjúkészítési felkérésünkkel ugyanakkor sem ők, sem pedig Debrecen jegyzője nem kívánt élni, pedig akkor talán akár átfogóbb, a sokakat érintő probléma részleteire jobban rávilágító információkat is kaphattunk volna. Mivel bizonyítható például, hogy a szomszéd folyamatosan csendháborítást követ el, vagy esetleg egy haragosa pusztán bosszúból feljelenti? Méri-e valaki, hogy az adott zajhatás meghaladja-e azt az értéket, ami már szabálysértésnek minősül? Van-e ilyen érték egyáltalán?

Így aztán nem maradt más, mint hogy megkeressük az ide vonatkozó 2007-es kormányrendeletet, amely némi támpontot ad a kérdéseinkre.

A határértékekről például ebből kiderül, hogy azok attól függnek, milyen típusú területről van szó, valamint attól is, hogy nappali vagy éjszakai időszakról beszélünk. A lakóterületeken nappal, reggel 6 és este 10 óra között 50-55 decibel, míg éjszaka 40-45 decibel a megengedett. A pontos érték attól függ, hogy kisvárosias, kertvárosias vagy sűrűn beépített lakóterületről van szó, van-e a közelben jelentős közlekedési zajforrás, út, vasút, vagy vegyes, lakó- és gazdasági övezetről beszélünk-e. Ezek az értékek egyébként az úgynevezett megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintre (LAeq) vonatkoznak, tehát nem egy pillanatnyi csúcszajra, hanem egy adott időszak átlagos terhelésére. Hogy ezek után milyen eséllyel indulhatunk, ha már nem bírjuk elviselni Nótár Mary, Lagzi Lajcsi, Kis Grófo vagy éppen Postás Józsi slágereit? Egy próbát megér, hátha sikerrel járunk.

Takács Tibor