Krasznahorkai Lászlóé az irodalmi Nobel-díj
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia október 9-én, csütörtökön a Kossuth-díjas magyar írónak, Krasznahorkai Lászlónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat - írja a Telex.
A 71 éves alkotó első írása 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban, műveiből a Kossuth-díjas filmrendező, Tarr Béla készített filmeket. A gyulai születésű író 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
Az 1954-ben született alkotó általános és középiskolai tanulmányai után Szegeden, valamint a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt joghallgató, majd 1983-ban szerzett magyar–népművelő diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az írással már az egyetemi évei alatt elkezdett foglalkozni. Első műve Tebenned hittem címmel 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban, ebben az évben volt dokumentátor a Gondolat Könyvkiadónál, 1982-től pedig szabadúszó íróként dolgozott. A DAAD német felsőoktatási cserediákprogram vendégeként egy évet töltött Nyugat-Berlinben 1987-ben. Ekkor hagyta el először Magyarországot. A német fővárosba egyébként később visszatért, ugyanis 2008-ban vendégprofesszor volt a Berlini Szabadegyetemen.
A keleti blokk felbomlása óta a szerző világot jár, és folyamatosan költözik, Magyarországon kívül élt már többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is. 1990-től hosszabb időt töltött időt Kelet-Ázsiában, Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című alkotásaiban számolt be a Mongóliában és Kínában szerzett tapasztalatairól.
Krasznahorkai nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is elismert alkotó. Az amerikai író és filmrendező Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte, míg a német Max Sebald – akire halála után az irodalomkritikusok az egyik valaha volt legnagyobb szerzőként hivatkoztak – azt írta Krasznahorkairól, hogy „víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.
Az évek alatt alkotásaival több díjat is bezsebelt. 1993-ban megkapta az év legjobb könyvének járó díjat Az ellenállás melankóliája című regényéért Németországban, valamint Berlinben vehette át 2010-ben a Brücke Berlin-díjat Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetéért, ami németül is megjelent – hasonlóan más Krasznahorkai-kötetekhez. 2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat, majd egy évvel később a nemzetközi Booker-díjat. Neki ítélték oda 2021 áprilisában az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Herscht 07769 című elbeszélésével elnyerte a Libri-díjat. A Krasznahorkaival készült interjúnkat, amelyben a díjnyertes könyvéről is beszélt, itt olvashatja. Az író legutóbbi regénye, a Zsömle odavan 2024 elején jelent meg – az erről szóló kritikánkat itt találja.
Több alkotásából film is készült, az 1985-ös Sátántangót Tarr Béla filmrendező, Krasznahorkai jó barátja filmesítette meg. Közösen készítették el a Werckmeister harmóniákat is, valamint a 2011-ben bemutatott A torinói ló című filmet is.
1901 óta összesen 122-en kaptak irodalmi Nobel-díjat, Krasznahorkai László a második magyar, aki kiérdemelte az elismerést, előtte 2002-ben a Kossuth-díjas író és műfordító, Kertész Imre nyerte el a díjat.
