Építészeti rekordok a magyar történelemből

A világ legnagyobb ágyúja, Európa legmagasabb építménye, és a kontinens első metrója. Látszólag nincs közöttük összefüggés, pedig mindannyian a mérnöki tudásnak és kreativitásnak köszönhetik, hogy létrejöttek, ráadásul magyar vonatkozásuk is van. Szeptember 18-án „Európa mérnöki csodái" címmel indított új sorozatot a National Geographic csatorna, melynek kapcsán Zubreczki Dávid szakíró válogatott össze öt olyan különleges alkotást, amelyek nemcsak európai rekorderek, de hazánkhoz is kötődnek.

Az óriáságyú, amely bevette a mai Isztambult

Ha a török háborúk magyar mérnöki sikereire gondolunk, alighanem Bornemissza Gergely 1552-es tüzes kereke juthat az eszünkbe az Egri csillagokból. Kevésbé ismert azonban az erdélyi származású Orbán mester találmánya, aki 1453-ban, II. Mehmed szolgálatában megalkotta a világ legnagyobb ágyúját: a becslések szerint több mint nyolc méter hosszú, 19 tonnás ágyút Bazilikának hívták, és kifejezetten azért építették, hogy elfoglalják vele Konstantinápolyt. A három hónapig tartó építés után több tucat ökör és több száz ember vontatta a bevetési helyre, és másfél kilométernél messzebbről is lehetett vele lőni a falakat féltonnásnál is súlyosabb kőgolyókkal. Egy nap azonban legfeljebb hétszer tudták elsütni, olyan lassan hűlt ki a felforrósodott bronz. A Bazilika azonban nem élte túl az ostromot: egyes beszámolók szerint csak hat hétig tudták használni, azután felrobbant. Maradványaiból egy jóval kisebb ágyút öntöttek a régi mintájára – amely bár csak kicsinyített mása a hajdani óriásnak, máig a legnagyobb ágyúk egyike a világon.

Szulejmán világhírű hídja a Dráván

Miután a törökök elfoglalták Magyarország jelentős részét, biztosítani akarták az összeköttetést Buda és Konstantinápoly, vagyis Isztambul között. A legnagyobb kihívást a Dráva okozta, a szélesen elterülő mocsárvidék miatt. Szulejmán szultán egy hét-nyolc kilométer hosszú fahidat készíttetett, mely Eszéktől egészen Dárdáig ért (ma mindkettő Horvátország része). A legendák szerint húszezer embert fogtak munkára a környékbeli magyar falvakból. Ez volt az akkori világ leghosszabb folyami hídja, sőt, az egyik legnagyobb faszerkezete is. A hídon két szekér is elférhetett egymás mellett, szélein pedig sövénykerítés választotta le a járdákat a gyalogosoknak. A Dráva felett nem cölöpök, hanem hajók tartották a hidat. Ezeket éjszaka a két parthoz kötötték, vagyis éppúgy szétnyitható volt, mint évszázadokkal később a londoni Tower Bridge, amelynek titkairól a NatGeo dokumentumsorozata már a második epizódban beszámol. A világ nyolcadik csodájaként emlegetett óriáshidat végül Zrínyi Miklós csapatai pusztították el 1664 januárjában. A Szulejmán híd annyira híres volt, hogy a sikeres gerillaakció híre egész Európát bejárta. Maradványaira 2008-ban bukkantak a dárdai Esterházy-kastély melletti tavakban.

Európa legnagyobb zsinagógája

A budapesti Dohány utcai zsinagóga egész Európa legnagyobb zsinagógája. 1200 négyzetméter alapterületű, 3000 ember foglalhat benne helyet, a tornyai pedig 42 méter magasak. Persze a templomok magasságához képest ez nem sok, a barcelonai Sagrada Família például 172 méter lesz, ha a munkálatok befejeződnek, és amelynek titkaival már szeptember 18-án, az „Európa mérnöki csodái" sorozat első részében találkozhattunk. A Dohány utcai zsinagóga a német születésű Ludwig Förster tervei szerint épült fel 1859-ben, aki Salamon jeruzsálemi templomát tekintette mintának, ezért alkalmazott többféle követ, téglát és keleties ornamentikát. A belső terek gazdag díszítése a Vigadót tervező Feszl Frigyes alkotása, a kőművesmunkákat Hild József vállalkozása végezte, míg a téglákat a Lechner-család kőbányai gyárában készítették. A méretében és díszítettségében is egyedülálló ház évtizedekre meghatározta a magyarországi zsinagógaépítészetet.

A kontinensbajnok pesti metró

Biztosan sokan tudják, hogy Pesten adták át a kontinens első földalattiját, amely Európa második legrégebbi metrója a londoni után. Az 1896-ban megnyílt pesti földalatti világszenzáció volt, megelőzte Bécset, Párizst, Berlint és megannyi nagyvárost. A vonal mindössze 20 hónap alatt épült ki, ráadásul nem lépték túl a tervezett költségvetést sem. A földalatti eleve elektromos meghajtásúnak épült, amivel nemcsak Európában, de az egész világon megelőzött minden más várost. Az állomásoknak máig sikerült megőrizni az eredeti szépségét a lenyűgöző csempeburkolattal, az öntöttvas oszlopokkal és a vágányokat elválasztó kerítésekkel. A fejlesztést levezénylő közlekedési szakember, Balázs Mór nemesi címet kapott érte a királytól. Címerébe egy alagútba befutó sínpár került a villamosságot szimbolizáló villámokkal, amely a világon egyedülálló.

Kétszeres Európa-rekord torony

Amikor 1933-ban felállították a Lakihegyi adótornyot, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában ez volt a legmagasabb ember alkotta szerkezet. Az amerikai terveket nem volt könnyű a helyi viszonyokhoz igazítani, hiszen a 314 méter magas vázat a Csepel-sziget homokos talaján kellett felállítani. Az egész szerkezet két ijesztően kicsi (9 centiméter átmérőjű), egymással szembe fordított porcelán elemen, és az azokhoz rögzített acélfélgömbökön nyugszik. 1944-ben a visszavonuló német csapatok robbantása miatt a torony ledőlt, de két évvel később újra felállították, és egészen 1977-ig működött. 1985 óta ipari műemlék. De hogyan lett kétszeres rekorder? 1939-ben egy még magasabb adótornyot emeltek a németországi Herzbergben, amelyet a szovjet csapatok bontottak le 1946-ban. Mivel akkor már újra állt a lakihegyi adótorony Szigetszentmiklóson, ismét átvehette az Európa legmagasabb építménye címet, amit egészen 1949-ig megőrzött. Érdekes párhuzam, hogy az 1935-ben megépített gliwicei adótorony még ma is áll Lengyelországban, pedig jóval múlékonyabb anyagból készült. 111 méterével máig ez Európa legmagasabb faépítménye, éppen ezért a sorozatban is helyet kapott a Lengyelországról szóló epizódban. Az „Európa mérnöki csodái" első epizódja szeptember 18-án, 21 órakor volt a National Geographic csatornán, az új epizódok pedig heti rendszerességgel érkeznek majd.