Elfogadott költségvetés, elvonások, szűk mozgástér Hajdúböszörményben

– Hajdúböszörmény 2026-os költségvetése, a kormányzati elvonások, a források szűkössége ellenére megalapozott, végrehajtható, ezért, ha nem adódnak speciális helyzetek, nem kell attól tartani, hogy év közben kezelhetetlen problémák keletkeznek. Ugyanakkor a tervezés során szinte minden tételnél takarékoskodni kellett. Az intézményeknél különösen szűk a mozgástér: gyakorlatilag csak a működés fenntartására van pénz. Ha azonban sikerül végrehajtani a költségvetést, akkor eljöhet az érdemi fejlesztések időszaka is – értékelte az idei költségvetést Göröghné Bocskai Éva, Hajdúböszörmény polgármestere.
A városvezető elismerte, hogy a költségvetés összeállítása nem volt könnyű – ennek főösszege (14 milliárd 109 millió 17 ezer 57 forint) lényegében az előző évek szintjén maradt. – Ugyanakkor – folytatta Göröghné Bocskai Éva – magánemberként is érzékeljük, hogy minden drágább lett, ezért ez a főösszeg nem ér annyit, mint az előző években. Ha a szolidaritási hozzájárulást nem kellene befizetnünk az államnak, többet költhettünk volna a város működtetésére, fejlesztésére. A költségvetésben a működési bevételek meghatározóak, ezek főként normatívákból, iparűzési adóból, egyéb adókból, valamint saját bevételekből (például bérleti díjakból) állnak össze.
A költségvetés bevételi oldalán a legnagyobb súllyal az állami normatívák szerepelnek, emellett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozása, valamint egy pályázati önerő is megjelenik, amelyet – bár a pályázat már két-három éve lezárult – az önkormányzat még mindig nem kapott vissza. Ezek a tételek azért meghatározók, mert innen származik az önkormányzat fenntartásában működő intézmények munkatársainak fizetése. A bérjellegű működési finanszírozás összege 4 milliárd 272 millió 480 ezer 467 forint. A közvilágítás 165 millió forint, és egyes infrastrukturális tételek beszámításával az összeg 8 milliárd 864 millió 253 ezer 377 forint.
Göröghné Bocskai Éva kiemelte, hogy a bevételi oldalon meghatározó tétel a helyi adó, amelynek összege tavaly 2 milliárd forint fölött volt a túlfizetések miatt, és erre az esztendőre is nagyjából ugyanennyivel számolnak. Ebből az önkormányzat 2025-ben 300 millió 948 ezer 686 + 84 millió 642 ezer 482 forint szolidaritási hozzájárulást fizetett, és 2026-ban 400 millió 304 ezer 928 forintot fizet. A polgármester megjegyezte: ez méltatlanul magas kormányzati elvonás, büntetés a befizető önkormányzatoknak, amelyből több mindent meg lehetne valósítani. A költségvetés hiányzó bevételi része alapvetően a város működéséhez kapcsolódó kiadásokat fedezi: az intézmények üzemeltetését és működtetését, valamint a településműködtetési feladatokat, így többek között a parkgondozást, az útkarbantartást és a közvilágítást.
A költségvetés teljes összegének része a fejlesztési oldal is, amely döntően pályázati forrásból áll össze. Folyik két kerékpárút-beruházás (az egyik Hajdúdorog irányába, a másik Debrecen felé), egy óvodafejlesztés, jelenleg épül egy háziorvosi rendelő, és az idén – ha minden a tervek szerint alakul – elkészül 16 belterületi út is, amelyre a város még évekkel korábban pályázott.
A fejlesztések főösszege közelít az egymilliárd forinthoz.
A polgármester kitért a város költségvetésének stabilitását megrengető tényezőkre is. Az egyik, hogy jelentősek az előző, fideszes önkormányzati vezetés pályázataihoz kapcsolódó büntetések, és sokszor nem lehet előre pontosan megmondani a visszafizetendő összeget, mert az folyamatosan változik; új tételek is érkeznek hozzá. Idén biztosan vissza kell fizetni 163 millió forintot, de lehetnek további összegek is, amelyek elérhetik akár a 800 millió forintot, ami sokkhatásként érné a költségvetést. Az elvonások olyan pályázatokhoz kötődnek, amelyek – az előző önkormányzati vezetés alatt – nem a terveknek megfelelően, sokszor silány minőségben valósultak meg, vagy el sem készültek. A másik rizikófaktor a beruházásokat vizsgáló hatóságok ténykedése. Jelenleg az Integritás Hatóság 16, évekkel ezelőtt lebonyolított közbeszerzési eljárást ellenőriz, március 5-ére pedig az OLAF (az Európai Unió csalás elleni hivatala) vizsgálatát várják a művelődési központ energetikai korszerűsítésének megvalósítása kapcsán. Ha a vizsgálatok az előző önkormányzat ügyeivel kapcsolatban szabálytalanságokat tárnak fel, a következményeket a jelenlegi városvezetésnek kell viselnie. A polgármester úgy fogalmazott,
a város akkor tud majd fellélegezni, és valóban a saját útját járni, ha a vizsgálatok személyi felelősséget állapítanak meg, és a visszafizetést azoktól kérik, akik mulasztottak.
– A város a Fidesz-kormány elvonásai, a pályázati büntetések nélkül jól menedzselhető és fejleszthető lenne, már ha a pénzek felhasználása átlátható és ésszerű – ez nem volt jellemző az előző vezetésre. Az önkormányzat 2024-ben 1 milliárd 254 millió forintot adott a Hajdúböszörményi Vagyonkezelő Zrt-nek és annak tagvállalatainak a város rendben tartására, míg 2025-ben ezt 562 millió forintból meg tudtuk oldani. Felelős gazdálkodással, elvonások, büntetések nélkül a város a költségvetésből – különösen az iparűzési adó bevételeiből – biztonsággal működtethető, és a fejlesztéseknek is lenne mozgástere. Ha idáig eljutnánk, a működtetés hosszú távon stabil lenne – mondta Göröghné Bocskai Éva, hozzáfűzve: sajnos azonban a kormány mindenféle egyeztetések nélkül von el, csökkenti a forrásokat, új elemeket talál ki az önkormányzatok sarcolására, ami folyamatosan veszélyezteti a költségvetés kiszámíthatóságát, a tervezhetőséget, a stabilitást.
A polgármestert kérdeztük a kultúra és a civil szervezetek finanszírozásáról is. Mint kiemelte, e két területre a város továbbra is tudatosan figyel, ezeket nem engedik el, mert fontosnak tartják az otthonosságot és az emberek jóllétét szolgáló programokat. Ugyanakkor hangsúlyozta: a rendezvényeik nagy része, a hiányzó források miatt, inkább a közösségépítésre koncentrál. A civil szervezetek támogatására összességében nem nagy összeget, 5 millió forintot tudnak fordítani – erre lehet pályázni. Kiemelte ugyanakkor, hogy vannak célzott, külön kezelt támogatások is: például a művésztelepet 3 millió forinttal segítik egy elkülönített költségvetési részből, amihez a művésztelepet működtető szervezet saját bevételeket is hozzátesz, például árverésekből.
– Az önkormányzati támogatás – az elvonásokkal terhelt költségvetés miatt – inkább csak alapot tud nyújtani, és arra ösztönözi a civil szervezeteket, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat támogatóktól, a saját környezetükből is gyűjtsék össze. A kezdeményezések mögött legyen saját erő és közösségi támogatás is – zárta gondolatait a városvezető, majd ezzel egészítette ki: – Tudom, nincsenek könnyű helyzetben, ahogy az önkományzatok sem, az ország sem. De ahogy mindenre, erre is van megoldás, legközelebb április 12-én.




























































