Csúcson a Debreceni Egyetem gazdasági ereje
A Debreceni Egyetem idén tizedik alkalommal rendezte meg gazdasági évindító partnertalálkozóját, ahol az intézmény vezetői a régió meghatározó gazdasági és kormányzati szereplőivel közösen értékelték az elmúlt év eredményeit. A jubileumi esemény középpontjában a stabil gazdálkodás, az innovációs beruházások és az egyetemi tudásbázis szerepének további erősítése állt.
– A Debreceni Egyetem gazdasági ereje soha nem látott szintet ért el. A 2025-ös évet követően az intézmény mérlegfőösszege meghaladta az 500 milliárd forintot, a 2026-os tervezett költségvetés pedig eléri a 320 milliárd forintot – jelentette be Bács Zoltán február 20-án, az intézmény gazdasági évindító partnertalálkozóján.
A Debreceni Egyetem kancellárja ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt 13 évre, amelyet Szilvássy Zoltán rektorral közösen, szoros egységben vezettek végig. A kancellár kiemelte, hogy
az egyetem sikereinek alapja a vezetés tagjai közötti harmónia és a közös felelősségvállalás volt a számos strukturális átalakítás – a centrumok megszűnése, a kancellári rendszer bevezetése, az integrációk és végül a modellváltás – során.
– Ez az utolsó olyan gazdasági évindító, ahol kancellárként beszélek. Köszönettel tartozom rektor úrnak és az egész közösségnek azért a sok évért, megértésért és eredményért, amit közösen értünk el – fogalmazott a Debreceni Egyetem hétfőn kinevezett rektora, utalva a folytonosságra és a megújulásra.
A találkozó egyik legfontosabb üzenete az intézmény gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása volt. Az egyetem multiplikátor szerepe abban rejlik, hogy kvalifikált munkaerőt képez nemcsak az ipar, hanem a közszféra, az oktatás és a betegellátás számára is.
– Az egyetemi polgárság létszáma elérte az 52 400-at, az intézmény és saját vállalatai több mint 20 ezer munkavállalóval rendelkeznek, így a Debreceni Egyetem az ország öt legnagyobb munkáltatója közé tartozik. Ez a méret és stabilitás a záloga annak, hogy az oktatási és betegellátási feladataink mellett a régió fejlődésének multiplikátorai legyünk – hangsúlyozta a kancellár.
A kancellár emellett bemutatta a 2025 júliusára véglegesített Intézményfejlesztési Stratégiai Tervet, amely a következő 6-10 évre irányozza elő az egyetem fejlődését. A tervezett infrastrukturális és technológiai beruházások összege mintegy 170 milliárd forintra tehető.
Az eseményen Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a Debreceni Egyetem a hazai felsőoktatás megújulásának mintája, inspirálója, hiszen mint fogalmazott: kimaxolja a megújulás adta lehetőségeket, ami a nemzetközi élvonalba repíti.
Az államtitkár rámutatott: Debrecen városa és az egyetem szövetsége egyfajta modellprogram, ahol az oktatásba fektetett források közvetlen munkahelyteremtő beruházásokat indukálnak. Példaként említette a BMW-vel való együttműködést, amely révén a város Közép-Európa egyik legfontosabb autóipari innovációs központjává válik.
A fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében rávilágított, hogy az egyetem és a gazdaság szereplői Debrecenben már nem egymás mellett, hanem egymásért léteznek.
– Egy nagy rendszer akkor működik jól, ha a szíve és az erek együtt dolgoznak. Az egyetem a szív, a gazdasági partnerek az erek. Ha a szív erős, de az erek zártak, nincs élet. Ha az erek nyitottak, de a szív gyenge, nincs jövő. Debrecenben ma együtt dobban ez a szív, és egészségesek az erek: ez a közös stratégiai felelősség pillanata – emelte ki Kossa György. –A kuratórium feladata világos: biztosítani a stabilitást, kijelölni a stratégiai kereteket és számonkérni a teljesítményt és a minőséget. Ez a feladatunk és erre készülünk. Az új rektor és az új menedzsment előtt egyértelmű elvárás áll – jelentette ki az elnök.
Barcsa Lajos alpolgármester stratégiai szövetségként értékelte a város és a Debreceni Egyetem kapcsolatát.
– A Debrecen 2030 programban közösen jelöltük ki a fejlesztési irányokat. A Műszaki Kar fejlesztése, a Járműlabor, az Innovációs Park, a képzések erősítése mind azt szolgálják, hogy Debrecen ne csak gyártókapacitás legyen, hanem fejlesztési és innovációs központ is. Az egyetem nem elszigetelt akadémiai világ, ez élő gazdasági ökoszisztéma. Fontos hangsúlyozni, az egyetem küldetése nem csupán munkaerőképzés. Az egyetem tudást teremt, kutat, fejleszt, innovációt hoz létre. És ha ezt a tudást össze tudjuk kapcsolni az ipari jelenléttel, akkor Debrecen valódi tudásalapú gazdasági modellé válik. Ma már a tudás itt van, a munkahely itt van, a perspektíva itt van, és ennek köszönhetően Debrecen népességmegtartó ereje jelentősen megerősödött – mondta az alpolgármester, majd hozzátette: a következő lépés a Debreceni Egyetemmel együttműködve a Debrecen 2050 program megalkotása.
Szilvássy Zoltán rektor szerint az egyetem sikereinek titka nem csupán a számokban, hanem a vezetés rendkívüli harmóniájában rejlik. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt bő évtizedet egy mélyen emberi és együtt gondolkodó munkakultúra jellemezte, ahol a vezetés, a dékáni kollégium sokszor operatív munkacsoporttá alakulva dolgozott a legnagyobb projekteken. Ez a belső egység teszi lehetővé az organikus fejlődést, ami függetleníti az intézményt a külső bizonytalanságoktól.
A gazdasági évindító partnertalálkozó egyik fontos momentuma idén is a kancellár által összeállított, speciális zenei aláfestéssel kísért prezentáció volt, amely nemcsak beszámolóként, hanem motivációs céllal is készült. Bács Zoltán a bemutató kapcsán megjegyezte, hogy a tartalom „hand-made”, azaz saját készítésű, célja a teljes transzparencia: betekintést engedni az egyetemi eredményekbe és a jövőbeli fejlesztési irányokba.
