Euró bevezetése: indokolt az óvatosság
Indokolt az óvatosság az euró bevezetése előtt, annak kedvező hatásai részben már a bevezetési szándék hivatalos deklarálásával és a felkészülési folyamattal megjelennek, kockázatai pedig következetes gazdaságpolitikával mérsékelhetők – írta elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt április 15-én.
A kutatóintézet annak kapcsán elemezte az euró bevezetésének feltételeit és várható hatásait, hogy a választásokon győztes TISZA Párt programja és kommunikációja alapján az euró bevezetéséhez szükséges feltételek 2030-as elérését tűzte ki célul.
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben utalnak arra, hogy az euróövezeti csatlakozás lakosági támogatottsága a felmérések szerint továbbra is magas, a lehetőségétől azonban Magyarország az elmúlt években inkább távolodott.
Az euró bevezetése az elemzés szerint kifejezetten kedvező hatású lenne a hiteladósoknak, és csökkentené a tranzakciós költségeket. Az államháztartás mérséklődő kamatkiadásai lehetőséget teremtenek a szociális programok bővítésére anélkül, hogy ez a költségvetési hiány növekedésével vagy a GDP-arányos államadósság romlásával járna. Ugyanakkor az óvatosság indokolt, mivel az önálló monetáris politika feladása magasabb inflációhoz, reálgazdasági és pénzügyi egyensúlytalanságokhoz vezethet, amely kockázatokat a konzisztens gazdaságpolitika tudna kezelni.
A közlemény felidézi, hogy a csatlakozás öt fő kritériuma az árstabilitásra, az államháztartási hiányra, az államadósságra, a hosszú távú kamatlábakra és az árfolyam stabilitására fogalmaz meg elvárásokat, ezek egyikét sem teljesíti Magyarország.
Az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam átlagát, ez az érték 2025-ben 2,6 százalék volt, míg a fogyasztói árindex Magyarországon 4,4 százalékot tett ki. A költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál, ez tavaly 4,7 százalékot tett ki, a GKI várakozása alapján az idén 6 százalék körül alakul. A GDP-arányos államadósságnak a főszabály szerint közelítenie kell a 60 százalékhoz (ha azt meghaladja), tavaly 74,6 százalék volt. A hosszú távú hitelek kamata legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagország átlagos hitel kamatánál. Az EKB adatai alapján ez tavaly 6,9 százalék volt, míg a referenciaérték 2025-re 4,8 lenne.
Az árfolyamstabilitást úgy teljesítheti az ország, ha legalább két évet tölt el az ERM II. rendszerben, amely egy fix értéken rögzíti a forint-euró árfolyamot, és ettől csak +/- 15 százalékkal térhet el az árfolyam.
