Kényszervallatásról beszél Till Tamás feltételezett gyilkosa
Pótmagánvádlóként kényszervallatás miatt terjesztett elő vádindítványt három rendőrtiszt ellen a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa előtt április 15-én az a férfi, akivel szemben a bajai Till Tamás meggyilkolása miatt emeltek vádat.
Luczai Miklós, a pótmagánvádló jogi képviselője elmondta, ügyfele 2024 nyarán felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, mert tudomása volt a sokáig eltűntként keresett Till Tamás sérelmére elkövetett bűncselekmény részleteiről. Miután az általa adott információk alapján megtalálták a holttestet, többször kihallgatták.
Tanúvallomása újabb kiegészítésére 2024. november 28-ra beidézték. A reggel 9-kor kezdődő és éjfél utánig tartó meghallgatáson ügyvédje és egy ügyvédjelölt jelenlétében jelent meg, ahol az őt kérdező rendőrtisztek – állítása szerint – folyamatosan győzködték, majd fenyegették, hogy tegyen beismerő vallomást, vállalja magára a gyilkosságot. Kilátásba helyezték azt is, hogy hamis tanúzással gyanúsítják meg, és mivel más bűncselekmény miatt próbaidejét tölti, azonnal letartóztatják – közölte az ügyvéd. Hozzátette: a kihallgatás során a helyszínre érkezett egy ügyész is, aki elmondta, mivel a bűncselekményt a férfi 16 évesen követte el, 24 évvel ezelőtt az elévült.
Luczai Miklós elmondta, a nyomasztó, az ember lelkét megtörő kihallgatás során a férfi beismerte a gyilkosságot. Az ügyvéd hangsúlyozta, a kihallgatás nem a törvényes keretek között zajlott, a férfi nem a saját akaratának megfelelő vallomást tett, és ebben szerepet játszott az elévülést felvető valótlan ígéret is.
Az ügyben a gyilkossággal vádolt férfi csoportosan elkövetett kényszervallatás miatt tett feljelentést, de azt a Központi Nyomozó Fűügyészség elutasította, így került pótmagánvádas eljárásban az ügy a katonai tanács elé. A bíróság elé azonban csak három rendőrtiszt állt, mert az eljáró ügyész mentelmi jogát a legfőbb ügyész nem függesztette föl.
A rendőrtisztek mindegyike tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
Az elsőrendű vádlott, Petőfi Attila címzetes vezérőrnagy elmondta, a férfi a kihallgatások között is kapcsolatot tartott vele, köztük bizalmi viszony alakult. A férfi a beismerést követően is számtalanszor felhívta, szavai szerint óriási közlési vágy volt benne, beszélt a motivációjáról, a bűncselekményt követő életéről, fényképeket, sms-eket küldött neki, az egyikben arról írt, mennyire megkönnyebbült a lelkiismerete. Ezeket az üzeneteket, képeket a tábornok bizonyítékként átadta a bíróságnak.
Tóth Géza, a vezérőrnagy ügyvédje a vádindítvány elutasítására tett javaslatot, álláspontja szerint nemhogy a pótmagánvádhoz szükséges megalapozott gyanú, de a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem áll fenn. A védő hangsúlyozta, a férfit november 28-át követően is többször meghallgatták, egyik vallomásában tíz oldalon keresztül részletezte, mi volt tetteinek motívuma.
A férfi a beismerő vallomást azután "vonta vissza", miután megváltozott az ügyészség elévüléssel kapcsolatos jogi álláspontja, a kényszervallatás vádjával azért állt elő, hogy a rendkívüli tárgyi súlyú bűncselekmény vádlottjaként mentesüljön a felelősségre vonás alól – hangsúlyozta az ügyvéd.
Égető Sándor alezredes tanácselnök bíró május végére tűzte ki az ügy tárgyalásait, a két nap tervei szerint a tanúmeghallgatást, iratismertetést követően ítélet is születhet. Szavai szerint az ilyen jelentőségű ügyben az ítélet nem várathat magára.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a férfit tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja.
A vád szerint a kőműves szakmát tanuló fiatalkorú a középiskolai évei alatt építkezéseken segédmunkásként dolgozott. A fiatal 2000. május 28-án egyedül tartózkodott a bajai külterületi tanyán és a rábízott munkákat végezte. Napközben szokása szerint kiment dohányozni a közeli dűlőútra, ahol felfigyelt az arra kerékpározó, számára ismeretlen tízéves fiúra. Hirtelen ötlettől vezérelve leszólította a nála jóval gyengébb fizikumú gyermeket és segítségkérés ürügyén a tanyára csalta. Ott váratlanul rátámadt és egy késszerű eszközzel különös kegyetlenséggel megölte. A vádlott ezután a bűncselekmény nyomait eltüntette, a sértett holttestét egy betonozásra előkészített helyiség homokos aljzatában elrejtette, majd néhány nappal később a helyiséget lebetonozta.
Az emberölési ügyben a Kecskeméti Törvényszék április 29-én tart előkészítő ülést.
