DVSC-védjegyek kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába

A DVSC FUTBALL Szervező Zrt. azzal kereste meg Debrecen önkormányzatát, mint a társaság egyik tulajdonosát, hogy az alábbi, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál már védjegylajstromba bejegyzett védjegyek kizárólagos jogosultjaként a lajstromozott oltalmat, mint vagyoni értékű jogot térítésmentesen az önkormányzatra kívánja átruházni azzal a feltétellel, hogy a jogutódlást követően az önkormányzat az érintett védjegyek hasznosításának jogát határozatlan időtartamra biztosítani fogja a társaság részére:

A társaság kezdeményezését elfogadva döntés született arról, hogy az önkormányzat, mint jogutód térítésmentesen megszerzi mind a védjegyeket, mind a védjegyeken fennálló védjegyoltalmakat.
Az oltalom a szerződésben megjelölt időponttól az önkormányzatot illeti meg, amely vagyoni értékű jogokkal a továbbiakban az önkormányzat jogosult kizárólagosan rendelkezni, a védjegyeket használni, hasznosítani, a jogokat gyakorolni – erről is dönt a közgyűlés augusztus 21-én.
Időközben – az önkormányzat és a társaság által is tulajdonolt – DVSC Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft., valamint a DVSC LA Létesítményfenntartó Nonprofit Kft. képviseletében Makray Balázs ügyvezető, valamint a DVSC Kézilabda Kft. képviseletében Ábrók Zsolt ügyvezető kérelemmel fordult az önkormányzathoz, hogy bizonyos védjegyeket használhassák. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
Ebből következően a védjegyoltalmak feletti jogokkal rendelkező önkormányzat döntése nélkül a védjegyeket sem a társaság, sem egyéb szervezet nem használhatja automatikusan.
A használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte. A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Ez utóbbi rendelkezés alapján a védjegytörvény kifejezett tiltása hiányában a használati szerződésben a jogosult a védjegy ingyenes használatát is megengedheti.
A hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.










































