CATL: célt is értek a civilek, meg nem is

Elutasította a Debreceni Törvényszék október 29-én azt a keresetet, amelyben egyesületek és magámszemélyek támadták a CATL számára a kormányhivatal által még 2023 elején kiadott környezethasználati engedélyt. A közigazgatási eljárásban ítélkező bírói tanács elnöke lényegében azzal indokolta a döntést, hogy a debreceni gyár működése nem a felperesek által kifogásolt engedély, hanem annak tavalyi negyedik módosítása alapján, számos tekintetben az elsőtől alapjaiban eltérő körülmények mentén zajlik. Szászi Ádám tanácsvezető szerint a felperesek az eljárással részben célt értek, mert a gyár a negyedik engedélymódosítás eredményeként kevésbé terheli a környezetet. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek nincs helye.

Az ítélet indoklása során elhangzott: a debreceni akkumulátorgyár egységes környezetvédelmi engedélyét 2023 óta négy alkalommal módosították. Az utolsó, 2025-ös módosítás alapjaiban változtatta meg az akkor még nem működő, nem termelő gyár műszaki paramétereit (a CATL-nél csak idén szeptemberben indult el az akkumulátorcellák próbagyártása). 

– A gyár jelenleg e negyedik, a kormányhivatal által engedélyezett engedélymódosítás által meghatározott feltételek alapján működhet, gyárthat akkumulátorcellákat. Ebben az engedélyben véglegesítették a cellagyártás területfoglalását, a technológiai folyamatok leírását. Jelentősen csökkent a gyár vízfelhasználása, a vízfelhasználás jellege, az engedélyben megjelent a szürkevíz használatára vonatkozó feltétel, változtak a szennyvízkezelésre vonatkozó szabályok – hallhattuk a tanácsvezető bírótól. Szintén változott a hulladékkezelés, azon belül a gyártásra használt NMP-kezelés feltételrendszere, a kibocsátott szennyező anyagok, a szén-dioxid-kibocsátás mennyisége, a gyár hatásterülete. A negyedik módosítás a még nem működő üzem összes olyan műszaki paraméterét, jogszabályokon alapuló működési feltételrendszerét érintette, amelyek kapcsán a felperesek a 2023-as keresetükben jogszabálysértésre hivatkoztak – jelentette ki a határozat indoklása során Szászi Ádám. 

Kiemelte: a negyedik módosítással szemben a felperesek nem éltek fellebbezéssel, az már a hatósági ügyszakban véglegessé vált, s ezt a bíróságnak a jelen ítélet során figyelembe kellett vennie. Tehát a gyár nem a 2023-as egységes környezeti engedélyben meghatározott feltételek szerint kezdhette el a működését, amely ellen a felperesek keresettel éltek, s amelyet a bíróságnak értékelnie kellett. Ez az első engedély az eredeti formájában már nem is létezik. 

Mint elhangzott, a CATL jogszerűen kérelmezhette az engedélymódosításokat, amely nemcsak joga, hanem kötelessége is volt. 

A vállalat a negyedik módosításan foglaltak alapján a cellagyártást környezetbarátabb, takarékosabb, kevésbé környezetterhelő műszaki tartalommal, technológiával valósíthatja meg. Ily módon a felperesek keresetei részben elérték a céljukat. 

A tanácsvezető megjegyezte: a gyárnak nem a bíróság adja a környezethasználati engedélyt, hanem kormányhivatal. S nem ők, hanem a kormányhivatal feladata a gyár feletti ellenőrzés, amely – ha szabálytalan, az engedélytől eltérő tevékenységet tapasztalnak – kiterjedhet a működés korlátozására, felfüggesztésére, abbahagyására. A kormányhivatal jogosult arra is, hogy az engedélyt bármikor felülvizsgálja, módosítsa vagy akár visszavonja.

Az ítélet szerint a felpereseknek és az alperes kormányhivatalnak csak néhány tízezer forint letétet illetéket kell megfizetnie, míg 1,4 millió forint szakértői díjat az alperesi érdekelt CATL-nek kell viselnie.

Ratalics László