Új szennyvíztisztító is épül Debrecenben
Évtizedek óta nem látott víziközmű-fejlesztés hajtanak végre Debrecenben idén és a következő években; összesen 60 milliárd forintból többek között elkezdődik egy ipariszennyvíz-tisztítómű megvalósítása, fejlesztik a meglévő, Vértesi úti kommunális szennyvíztisztító telepet, nagy mértékben növelnék a keleti városrész ivóvíz- és a szennyvízhálózatát, megkezdődhet az iparzónákat kiszolgáló szürkevíz- és ipari hígítóvízként használatos felszínivíz-hálózat kivitelezése.
Erről a gazdaságfejlesztésért, költségvetésért, sportért felelős alpolgármester beszélt február 17-i sajtótájékoztatóján. Barcsa Lajos elmondta: az ipariszennyvíz-tisztítómű esetében egy közbeszerzési eljárásban választanák ki a tervezőt és a kivitelezőt, a megvalósítás várhatóan tízmilliárdos nagyságrendű költséget jelent, a finanszírozást a kormány vállalta. A kiírás előkészítése folyik, a pályázati felhívás a közeljövőben megjelenhet, a tisztítómű az évtized végére készülhet el.
A szürkevíz- és felszínivíz-hálózat esetében már idén megkezdődhet a kivitelezés, 2027-re fejeződhet be, a sokmilliárdos költséget szintén az állam viseli. A Vértesi úti, napi 40 ezer köbméternyi kommunális szennyvíztisztító telepre szintén költenének, a cél alapvetően a kapacitásnövelés.
A keleti városrészben több éves program során megvalósítandó víziközmű-fejlesztése gerinccsatornák fektetését jelenti az ivóvíz- és szennyvízhálózat növelése érdekében. Lényegében eddig ezek hiányában nem valósulhatott meg számos utca közművesítéssel; a beruházással érintett terület eléri az 1700 hektárt. Idén a tervezéssel haladnának.
Szintén ebbe a „csomagba” tartozik egy jelentős átemelő csatorna létrehozása a szennyvíztelep és a déli iparzóna között, ugyanakkor a beruházással párhuzamosan a majorsági földek (Tégláskert) lakóingatlan-fejlesztéseihez szükséges víziközműigényeket kiszolgálni képes infrastruktúrát is kiépítik.
Az agglomerációs települések bevonásával több tíz kilométeren fejlesztenék az ivóvíz-hálózatot és sok pénzt áldoznának arra is, hogy a csapadékvíz-hálózat által összegyűjtött vizekből puffertározókat hozzanak létre (például a déli iparzónában, Mikepércs közelében). Tervezik a fényesudvari víztorony építészeti, statikai felújítását.
A Papp László polgármester által a napokban ismertetett idei költségvetés-tervezet február végén kerül az önkormányzat közgyűlése elé. Barcsa Lajos közlése szerint a városvezetés 1,6 milliárd forint szánna sportcélú kiadásokra. Ebből 1,3 milliárd forintot jelent a Debreceni Sportcentrum Kft. fenntartása, 96 millió forint menne sportfeladatokra és kiemelt sportrendezvényekre, 22,5 millió forint a Békessy Béla sportösztöndíjra. Támogatást kap egyebek mellett a helyi ökölvívás, az asztalitenisz, a röplabda, a salakmotor, az aerobik, a diáksportot is.
Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a DKV Zrt. 2025-re tervezett vesztesége összesen 9,8 milliárd forint, amelyet az önkormányzat 6,5 milliárd, az önkormányzati tulajdonú Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 3,3 milliárd forint értékben ellentételez. Ami a vagyonkezelő holdingcéget illeti, a tavalyi 2,1 milliárd forintos adózás előtti eredmény után a 2025-ös terv 3,1 milliárd forint. Az önkormányzati cégeket tömörítő társaság 6 milliárd forintnyi beruházást valósítana meg ebben az évben. Elhangzott: a tócóvölgyi lakásépítési projekt pályázati kiírása előkészítés alatt áll, a közeljövőben értékesítenék az ottani, a vagyonkezelő tulajdonában lévő telkeket. A Dósa nádor téri szállodaprojekt esetében újra kiírhatják a volt ÁNTSZ-székház eladása érdekében korábban megjelentetett, majd visszavont pályázatot (a visszavonás oka az volt, hogy csak egy pályázó jelentkezett). A 2024 nyarán megvásárolt egykori Napló-székház hasznosítási módját még vizsgálják, ahogyan azt is, hogy megvalósítható-e szintráépítés. A legvalószínűbb, hogy a földszinten üzleteket adnának bérbe, míg az emeleten butikhotel nyílna.
Ratalics László
