Közel háromszázmilliárdos büdzsét villantana Debrecen

Mintegy 290 milliárd forint költségvetési mérlegfőösszegű a 2025-ös debreceni büdzsétervezet, amelyet majd az önkormányzat február 27-i közgyűlése tárgyal; a számítások szerint a város iparűzésiadó-bevételei a múlt évi 35,2 milliárdról 39 milliárd forint emelkednek; Debrecen keleti városrészei lehetnek a legnagyobb nyertesei a következő időszaknak; a korábbi elképzeléseket jóval meghaladó vizes ökopark jönne létre a Tócóvölgyben az esővizek megfogásának köszönhetőn – mindezekről Debrecen polgármestere beszélt február 13-i sajtótájékoztatón. 

Papp László hangsúlyozta, a gazdálkodást idén is a biztonság, a fejlődés, a jólét egymással szorosan összefüggő fogalmai köré építik fel. Olyan Debrecent akarnak, amelyik a helyiek számára szerethető, míg a másutt élőknek vonzó város. A településnek ugyanis – magyarázta a polgármester – szüksége van a fiatal, dolgozni vágyó magyarokra, amelyhez biztosított a minőségi oktatás és a minőségi munkalehetőségek.

A városvezető a közel háromszázmilliárdos, a tavalyi 231 milliárdosnál 25 százalékkal nagyobb mérlegfőösszeget „nem akarja túldimenzionálni”, mert abban kiemelt szerep jut állami beruházásoknak is (például ipariszennyvíz-tisztítónak vagy annak a vízműfejlesztésnek, amelyik eljuttatja majd a szürkevizet és a hígítóvizet a déli és az északnyugati iparzónákba). Mindezzel ara célzott, hogy 2030-hoz közeledve előfordulhat, hogy a mostaninál alacsonyabb mérlegfőösszegű lesz a városi büdzsé.

A tervezet egyebek mellett 45,1 milliárd forint helyi adóbevétellel (iparűzési adó, építményadó, idegenforgalmi adó) számol, 92,9 milliárd forint működési kiadással, 7,25 milliárd forint városüzemeltetési, 5,3 milliárd forint zöldterületi kiadással számol. A működési költségek harmadát az önkormányzat által foglalkoztatott mintegy 4 ezer munkavállaló bére teszi ki, a többi dologi kiadás, a fenntartásra megy. A 2025-ös beruházási főösszeg 147,8 milliárd forint, a legtöbb városnak a teljes költségvetése nincs ennyi. Hitelfelvétellel nem kalkulálnak. Papp László emlékeztetett, a várost 2025-ben 10,4 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás terheli, ez jóval több a tavalyi 8 milliárdnál. Jelezte: a települések számára a jövőben nagyobb mozgástér szükségeltetik a a saját bevételeik elköltésében.

A jelentős kiadások között említette a DKV Zrt. 6,5 milliárd forintos veszteségkompenzációját, magyarul ennyivel kell hozzájárulni a közlekedési vállalat gazdálkodásához (a bérlet- és jegyeladásokból csak a kiadások harmada térül meg; a teljes veszteség 9 milliárd forint, a fennmaradó összeget a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. állja). Az önkormányzat 1,6 milliárd forintot nyújt a közétkeztetés költségeihez (ennek hiányában többet kellene fizetni a ételek után), 1,2 milliárd forintba kerül a városnak a pedagógusbér-emelés, 400 millió forintba a Környezeti Ellenőrző Rendszer éves működtetése. A kulturális intézmények fenntartására, működtetésére idén 3,7 milliárd forintot fordítanának, a szociális ellátórendszer esetében 1,7, az óvodák és bölcsődéknél 1,9 milliárd forint a terv. Idén is 500 millió forintot költenének az országosan egyedülálló, rendkívül sikeres panelprogram finanszírozására, míg 200-200 milliót a Főnix Lakásprogramra és az épített örökség védelmét támogató kezdeményezésre. Az időseket támogató hulladékdíj és fürdőbérlet együttesen további 203 milliós kiadást jelent.

Az idei évet érintő beruházások között Papp László említette a KER elindítását és a városirányítási központ forgalomirányítási részlegének 190 millió forintos megvalósítását. A büdzsétervezetben 356 milliós kiadásként szerepel a közvilágítás fejlesztése okos LED-ekkel, valamint az is, hogy 

az önkormányzat a jövőben beruházásokat indítana a csapadékvíz helyben tartása érdekében. – Ezért a Tócóvölgyben 7 hektáron ökoparkot terveztetünk a vízhiányos időszakokban puffertározóként funkcionáló csapadékvíz-tározókkal. A területen a Civaqua-program részeként egyébként is megvalósítanánk egy 3 hektáros rekreációs tavat, így összességében 10 hektáron jönnek létre pihenést is szolgáló tavak a nyugati városrészben – halhattuk a polgármestertől; az előkészítés és a tervezés 464 millió forint költséget jelent.

A beruházások közül a víziközmű-fejlesztések 59 milliárd forintos csomagja a legjelentősebb. Ez a már említett szennyvíztelep-fejlesztések és hálózatépítések mellett magában foglalja a keleti városrészt érintő csatornaberuházásokat, a Dobozi utcai víztorony rekonstrukcióját és egyéb közműépítéseket is. 

A keleti  városrésszel összefüggő út- és csatornaberuházások kapcsán Papp László azt mondta, a fejlesztés akár a következő száz évre is meghatározhatja az ott élők életét. – Nagy a felelősségünk, a lehető legjobb megoldásokat szeretnénk megtalálni. A városrészben élők számára új távlatok, elsőosztályú életminőség válik elérhetővé – vetítette előre a polgármester. 

Elhangzott az is, hogy a Kishegyesi úti vasúti átjárót – a 108-as vasúti vonalon, Tócóvölgy állomásnál – külön szintű csomóponttá kell átépíteni, ennek megindul a tervezése. Szintén külön szintű csomópont épülne a 100-as vasúti vonalat metsző Vértesi úti átjárónál, ehhez azonban még nem áll rendelkezésre a szükséges állami támogatás.

A sajtótájékoztatón kulturális fejlesztésekről is szó esett, így indul a MODEM felújítása EU-s forrásból, a B24 Galéria fejlesztése, várhatóak villafelújítások a Medgyessy sétányon – szintén európai uniós és állami pénzből –, valamint folyik a Dósa nádor téren kialakítandó könnyűzenei kulturális központ megvalósítása. 

Debrecenben 2025-ben 28,4 milliárd forintért valósulnának meg közlekedésfejlesztések. Önkormányzati és állami forrásból

• befejezik a Mandolás utca építését, a Gázvezeték utcai csatlakoznál körforgalom épül; 
• felújítják a ​Vértesi utat;
• befejezik a Határ úti felújítás első ütemét;​
• ütemezetten felújítják a Sárga dűlőt;
• folytatódnak a nagyfelületű aszfaltozások, a lakossági útépítések, a járda- és lépcsőfelújítások, újabb sebességmérőket telepítenek;
• elindul a Balmazújvárosi út-Füredi út–Szabó Lőrinc utca–Csigekert utca, a Szoboszlói út–Nyugati utca–Külsővásártér–Erzsébet utca, valamint a Vámospércsi út-Budai-Nagy Antal–Hétvezér utca által jelzett csomópontok átépítése;
• megkezdődik a 33-as főút és 354-es főút összekötése külön szintű csomóponttal;
• kezdődik a Létai út és a Lahner utca útfejlesztése;
• kerékpárutakat alakítanak ki a Debreceni Egyetem Vezér utcai ipari parkjához, a Móricz Zsigmond úton, a Vekeri-tó és 47-es főút, valamint Kismacs és Látókép között.

Ratalics László