Adatmilliók a kétkedő debreceniek nyugtatására
A kerítéssel körbevett 16 mérőkonténer már áll, zajlik az internetkapcsolatok, a biztonsági kamerarendszerek, a villámvédelem kiépítése; január végéig az összes mérőeszköz megérkezik, így a Környezeti Ellenőrző Rendszer (KER) 2025 első negyedévében megkezdi a működését Debrecen tizenöt pontján, valamint Mikepércsen.
A városüzemeltetésért, környezetvédelemért, így a nettó 800 millió forint költségű KER létrehozásáért is felelős alpolgármester a napokban megosztotta: egymás után kerülnek ki a dobozokból a különféle műszerek, amelyek telepítését, kalibrálását, működtetését a gyártók segítik, oktatják. Egyes berendezések már küldik az információkat, van olyan gép, amelyiknek egyetlen szenzora éves szinten 16 millió adatot gyűjt, továbbít. – Ezért fontos megfelelő adattárolásról, a tudományos munkát és a lakossági tájékoztatást egyszerre ellátni képes informatikai rendszerről gondoskodnunk. Ebben a folyamatban mesterséges intelligencián alapuló programokat is használni fogunk – mondta Balázs Ákos, aki az alapállapot-felmérésekre is kitért. A felszín alatti és felszíni vizek esetében ez tavaly szeptembertől idáig megtörtént; a 16 mérőállomás mindegyike rendelkezik kúttal, míg a Tócón elvégezték a vizsgálatot a vízfolyás felső szakaszán (ahol még az esővíz sem befolyásolja a vízminőséget) és ott is, ahol áthalad a 481-es főút alatt (a CATL közelében). Így adott két környezetileg teljesen eltérő, egymástól jelentős távolságra lévő referenciapont. Hiszen tudhatjuk majd, hogy milyen a vízminősége a Tócónak Józsánál és azután, hogy áthaladt a teljes déli iparzónán.
Az alapállapot-felmérés a talajminták esetében január közepétől február végéig tart, míg a levegőminőség mérése 4 szakaszban, alkalmanként 14 napon át. A 2025 decemberében befejeződő 4 vizsgálatot az indokolja, hogy a fűtési és a fűtésen kívüli időszakokat is mérni kell.
Az alapállapot-felmérések során minden mintát akkreditált laboratóriumokba küldenek elemzésre, ezáltal biztosítva az adatok hitelességét. Ez lesz az a „nulla állapot”, amelyhez viszonyítani lehet majd a következő évek környezeti változásait, beleértve a klimatikus viszonyokat, a város növekedését vagy éppen az iparosítást.
A Debreceni Egyetem professzoraival, oktatóival közösen kidolgozott rendszer nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló lesz, legalábbis Balázs Ákosék nem tudnak hasonlóról. Az alpolgármester a KER fenntartható városfejlesztésben játszott stratégiai jelentőségét hangsúlyozta, mondván, senki más nem rendelkezik majd ilyen precíz információkkal.
A debreceni közgyűlés egyébként decemberben döntött annak a nonprofit kft.-nek a létrehozásáról, amelyik a rendszer mindennapi üzemeltetéshez szükséges hátteret biztosítja. Eközben már azon is törik a fejüket, hogy milyen módon fejleszthető tovább a KER, amelynek az éves működtetése – korábbi nyilatkozatok szerint – 450 millió forintba kerül. Az elinduláshoz a kormányzat 600 millió forintot adott, az önkormányzat 200 milliót tett hozzá.
A 24 órában működő KER a felszíni és felszín alatti vizek, a levegő és a talaj mellett a zaj és a biodiverzitás vonatkozásában is adatokhoz juttatja majd az önkormányzatot. Azt, hogy a debreceniek hogyan, milyen mélységben férhetnek majd hozzá online módon a mérési információkhoz, a következő hetekben dolgozzák ki. Alapállapot-felmérést egyébként nem csak a KER kapcsán végeznek (a külső kontroll érdekében), azt a kormányhivatal előírására a vállalatoknak is meg kell csinálnia a saját telephelyen.
Ratalics László
