2024-re új védmű áll fel Debrecenben, bevonva a mesterséges intelligenciát

A jövő évben kiépül a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer, amely a város és környékének 16 pontján méri majd a levegő, a víz, a talaj minőségét, kontrollálja a zajt, a biodiverzitást; az országosan egyedülálló mérőrendszer kifejlesztése során a mesterséges intelligencia is szerepet kap – hangzott el a rendszer kidolgozásáról szóló december 4-i sajtóeseményen.

Papp László polgármester kiemelte: az elmúlt másfél-két évtized intenzív gazdaságfejlesztése nem járhat a környezet, a természet károsításával, annak a helyieket és az agglomerációs lakosságot kell támogatnia a jobb életminőség érdekében. Ennek a törekvésnek lesz az egyik eszköze a Debreceni Egyetemmel közös, tudományos alapokon nyugvó mérőrendszer, amelynek 2024-re ki kell épülnie. Még azelőtt, hogy a jármű- és akkumulátoripari nagy gyárak megkezdenék a működésüket a várostól északnyugatra és délre található ipari övezetekben. 

A polgármester rámutatott, ezen üzemek ugyan rendelkeznek majd belső monitoringgal, és azok adatszolgáltatását ellenőrizni fogják a kormányzati szervek, ugyanakkor az önkormányzat saját, független rendszer kiépítését is célul tűzte ki. Ebben a munkában a Debreceni Egyetemre támaszkodnak, a kontrollált terület pedig Debrecen bel- és külterületeinek egészét (461 négyzetkilométert) lefedi majd. Mindezt annak érdekében teszik, hogy a városlakók biztonságban, nyugodtan érezhessék magukat, és szemléletmódjukban az iparosítást mint jó változást éljék meg.

– A tudomány a debreceniek szolgálatába állt, amikor kitűztük, hogy a gazdasági fejlődés ne veszélyt, hanem előnyt jelentő folyamatok legyenek. Az elhíresült januári közmeghallgatáson ígéretet tettem arra, hogy azon gazdaságfejlesztési folyamatokat, amelyek adott esetben, még ha alaptalanul is, de aggodalmat keltenek a debreceniekben és a környéken élőkben, mindenképpen kontroll alá vonjuk. A mérőrendszert a környezetvédelem általános alapelveinek tiszteletben tartásával, a megelőzés, az egymás iránti felelősség, az együttműködés szempontjai mentén alkottuk meg  – mondta.

Kossa György, a Debreceni Egyetemet fenntartó kuratórium elnöke kijelentette, örömmel állítják a tudományt a lakosság szolgálatába, „hiszen ezért vannak, ez az alaptevékenységük”. A tudomány semlegesen, a lakosság érdekében tud bármilyen, objektív adatokon, tényeken alapuló információt adni a döntésekhez – jegyezte meg, hozzátéve, nagyon fontosnak tartja az ember élet minőségét garantáló ökoszisztémák sértetlenségét és a biodiverzitás megtartását a jövő generációknak.

Kósa Lajos debreceni országgyűlési képviselő leszögezte: az okos ember más kárán tanul, az ostoba a magáén sem. – A 19. század közepén, a magyarországi nagy vasúti fejlesztések időszakában Nagykálló Szabolcs vármegye székhelye volt. A nagykállóiak azonban fellázadtak az ellen, hogy oda vigyék a vasutat: a 40 kilométerrel „száguldó” vonattól halálosan tartottak, míg a füsttől az állataikat féltették. Summa summárum, a vasútfejlesztés Nagykálló helyett Nyíregyházára irányult, aminek következtében Nagykálló kisvárossá lett, míg Nyíregyháza ma az ország hatodik legnagyobb települése – fejtette ki. Hozzátette, nem árt tanulni a történelemből. A politikus ezzel arra az álláspontjára kívánt utalni, hogy az akkumulátoripar a jövő felé mutató technológiája, amellyel Debrecen a „haladás vonatára ül fel”.

–Minden kétkedőt nem tudunk leszerelni, de ez nem baj. Ilyenek vagyunk, mi, magyarok, ne feledjük, itt szerveztek gyűjtést Izaura, a rabszolgalány kiszabadítására. A tudás mindig harcolt a tájékozatlansággal, a hülyeséggel. Debrecenben azért szemmel láthatóan a tudás áll nyerésre.  A városban továbbra sem lehet csinálni semmit, ami a debrecenieket veszélyeztetné, a józan eszünket mindig is használni fogjuk – jelentette ki. 

A rendszer kidolgozásáért Balázs Ákos alpolgármester felelt. Ő azt hangsúlyozta, hogy a 2019-ben meghirdetett debreceni környezetpolitikai – fenntarthatósági – program alappillérei a helyi tudásra történő építkezés és az előrevivő együttműködések, amelyek a város íratlan alaptörvényei is. E rendkívül gyors ütemben fejlődő város polgárai úgy érezzék, ők is nyertesei e folyamatnak – mondta a motivációról. Hozzátette: a környezetvédelem, az életminőség és a biztonság mindenek előtt elsőbbséget élvez, az új mérőrendszer pedig ezeket szolgálja majd.

A Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszerről Stündl László professzor beszélt átfogóan. Szavaiból kiderült, a mérőállomások Erdőspusztától a belvároson át Kismacsi térségéig, Józsától Mikepércsig, összesen 16 helyszínen megtalálhatóak lesznek. A talajminőségi vizsgálatok sok egyéb mellett a levegőből kiülepedő lítiumra, nikkelre, az NMP-re, a mikroműanyagokra is kiterjednek majd. A levegőminőségi adatoknál elhangzott, azonnali, nyilvános, online adatszolgáltatásokat nyújtanak majd, valamint időszaki szennyezettségi térképeket készítenek. 
A rendszer kifejlesztése során a mesterséges intelligenciát is felhasználják mint technológiát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy beszélgethetünk is majd a rendszer digitális alapjaként működő szofverrel (mint például a ChatGPT-vel).

A munkacsoportok feladatai részletesebben

• Levegőminőség-vizsgálat: a levegő munkacsoport online térképes formában megjelenített levegőminőségi adatokat szolgáltat fix állomások létrehozásával és az adatokból speciális modellszámításokkal helyi, regionális, valamint hosszú távú előrejelzéseket készít. A városi környezeti állapotértékelésben újdonság a levegőben lévő biológiai ágensek (aerobiom) monitoringja. A Levegő munkacsoport állította össze a zajmonitoringot is. A környezeti zajvizsgálat célja a környezeti zajforrások azonosítása, mérése és elemzése annak érdekében, hogy ajánlásokat tegyen a jogszabályi megfelelés, valamint a munkavállalók és a lakosok kényelme tekintetében. A hangmérés a hangnyomásszintek hangmérő eszközökkel történő mérésének folyamata.
• Vízminőség-vizsgálat: a munkacsoport a felszíni és felszín alatti vizek (úgynevezett hidrológiai rendszerek) hidrológiai, hidraulikai, vízkémiai, vízbiológiai, valamint a városi belterületi zöldfelületek és városi talajok párolgási, beszivárgási és lefolyási megfigyelését látja el az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával, különböző indikátorok alapján. Debrecen Város Integrált Vízmonitoring (DVIVM) rendszer célja egy egységes környezeti döntéstámogatási rendszer működtetetése. A munkacsoportban a Debreceni Egyetem mellett a TIVIZIG és Debreceni Vízmű Zrt. munkatársai is részt vesznek.
• Talajminőség-vizsgálat: a talajmonitoring célja a talajtulajdonságok térbeli eloszlásának és időbeni változásainak szisztematikus regisztrációja, emellett a természeti változások, emberi beavatkozások talajra gyakorolt hatásának nyomonkövetése, talajdegradációs folyamatok, talajszennyezések regisztrálása, azok megelőzése, mérséklése érdekében. A talajvizsgálatba vont anyagok, elemek elsősorban a levegőből vagy felszíni vízfolyásokból származók lehetnek.
• Biodiverzitás-vizsgálat: a debreceni és városkörnyéki vizsgálatok a fajok és élőhelyek, valamint a trendek és hatások monitorozását egyaránt jelenti. A tervezési terület Debrecen közigazgatási határain belül esik, felvételezések során – többek között – botanikai, levegőben szálló pollen, ízeltlábú felmérést jelentenek, de nyomon követik a kiemelt élőhelytípusok változásait is.
• IT monitoring: a rendszer egyik feladata a mérési adatok rögzítése, rendszerezése és a szoftveres környezet (adatbázis, kommunikációs felületek, adatleíró struktúrák, lekérdező rendszerek, biztonságos csatornák stb.) kialakítása. A második az alaprendszer képességeinek kiterjesztése, a rendszer továbbfejlesztése egy mesteréges intelligencián alapuló döntéstámogató rendszer fejlesztésével és indításával.
• Jogi-közgazdasági munkacsoport: fő feladata a munkacsoportok szerinti, ágazati bontásban érkező, jogi szabályozást érintő javaslatok szintetizálása, a tudományos alapossággal megfogalmazott igényeknek a jogi normaalkotás szintjére történő leképzése. Ide tartozik a jogszabályi rendelkezések általános áttekintése és bemutatása mellett a konkrét jogszabályalkotási feladatok előkészítése, normaszövegek elkészítése, valamint a jogalkotási folyamat menedzselése, valamint az elfogadott műszaki paraméterek alapján a fenntarthatóságot szolgáló üzleti terv elkészítése. 

RaL