Független lesz a debreceni figyelőrendszer, de nem ingyen
Nettó 800 millió forintba kerül a debreceni önkormányzat és a helyi egyetem vezetésével 2024-ben kiépítendő Környezeti Ellenőrző Rendszer, amelynek az éves működtetési költsége 450 millió forintba kerül; a napokban ismertetett fejlesztés célja egy, az ipari szereplőktől független, nyílt, online hozzáférésű mérő és adatszolgáltató szisztéma kialakítása a levegő, a víz, a talaj, a biodiverzitás minőségének összetett ellenőrzése érdekében. A kontroll a zajhatásokra is kiterjed. A kiépítés költségéből 600 millió forintot az állami, a fennmaradó részt a város 2024-es költségvetéséből finanszírozzák.
A Jövőműhely elnevezésű december 8-i pódiumbeszélgetésén – amelynek első része a Civaqua körül forgott – Papp László polgármester kijelentette, az új mérő- és megfigyelőrendszer létrehozása a debreceniek jól felfogott érdeke. Az ipari szereplőknek a saját területükön jogszabályi kötelezettsége hasonlót működtetni és az adatokat a hatóságokkal megosztani, ám a város saját rendszerének mérései a teljes településre és környezetére kiterjednek majd, az eredményeket pedig a Debreceni Egyetem tudósai, professzorai követik figyelemmel.
A politikus az akkumulátoripar magyarországi és debreceni térhódítását övező ellenérzéseket és ellenvéleményeket hisztériának nevezte, de azt is hozzátette, hogy türelemmel és párbeszéddel nyugvópontra helyezhetők a viták.
– Az akkumulátorgyártást csak Magyarországon övezi hisztéria. A BMW bajorországi akkumulátorgyára népszavazáson kapott megerősítést. Nálunk az ügy hitvitává alakult, az egyik fél szerint ez az iparág jobbá teszi a világot, a másik szerint elpusztítja. De aki vitatja az ilyen beruházásokat, az is nap mint nap használ akkumulátoros eszközöket. Nem szeretem, amikor az akkumulátoripart az autógyártás során használt eszközökre egyszerűsítik le, hiszen alapvetően az energia tárolásáról van szó. Ha Magyarország le akar válni a fosszilis energiáról, akkor az atomenergia és a zöld energia marad. Utóbbi esetében megkerülhetetlen az energiatárolás ügye. A kérdés az, hogy a jövőben be tudjuk-e építeni ezeknek a tároló kapacitásoknak a kialakítását a háztartások mindennapi életébe – mondta.
A CATL arnstadti akkumulátorüzemében tett látogatását felidézve úgy fogalmazott, sok ipari létesítményben járt már, de ennyire robotizált és patika tisztaságú gyárban még soha. – A kínai technológia öt évvel jár szinte mindenki előtt, a termékeiket a környezetvédelmi előírások betartására fokozottan ügyelő nagyvállalatok használják. Debrecen számára óriási előny, hogy az elektromos járműiparral és az akkumulátoriparral a 21. század vezetői technológiái erősítik a helyi gazdaságot – hangsúlyozta. Hozzátette: a cél az, hogy a gazdaságfejlesztési célokat a fenntarthatósági, a környezetvédelmi szempontokhoz igazodva sikerüljön teljesíteni, márpedig az új megfigyelőrendszer ezt fogja szolgálni.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora közölte: az intézmény a maga 13 karával az összes akkumulátoripari tevékenységben járatos (legalábbis elméleti szinten – a szerk.), és már tervezik egy ilyen labor létrehozását nemzetközi együttműködésben.
Kéki Sándor professzor (Levegő munkacsoport) arról beszélt, hogy nemcsak a debreceniek és a vezetők, hanem a nemzetközi közösségnek is szóló tudományos munkára készülnek. Megjegyezte, többen komoly fenyegetést látnak abban, hogy a debreceni akkumulátorgyárban is használni fogják az NMP nevű oldószert, miközben az előszeretettel használt anyag a vegyiparban, a petrolkémiában, a gyógyszeriparban. Kiemelte: az alaphelyzet felmérését még az új gyárak beindulása előtt meg kell tenni, hiszen a talaj eleve tartalmazhat valamennyi lítiumot, nikkelt, kobaltot.
Hajdu András professzor (IT munkacsoport) arról beszélt, hogy a monitoring rendszer informatikai kialakításában a mesterséges intelligencia fontos szerephez jut. Így például nemcsak elemzéseket tud majd végrehajtani az adatbázisokban, hanem az elmúlt öt év tudományos munkáit is betáplálják a programba, amely csetrobotként képes lesz majd válaszolni a legkülönbözőbb kérdésekre.
Stündl László professzor, tudományos szakmai vezető-helyettes szerint az újítás rendkívüli előnye lesz az is, hogy az adatok révén előre jelezhetővé válnak bizonyos jövőbeli változások. Mindez Debrecen lehetőségeit szélesíti majd a cselekvésben.
RaL
