Mégis a Nagyállomás mellé kerülhet a buszpályaudvar?
Debrecen polgármestere szerint „van realitása annak”, hogy a Nagyállomás magánberuházói fejlesztése során legalább részben megvalósuljon a korábban elkaszált főpályaudvarterv. Papp László a Cívishír kérdésére óvatosan fogalmazott, főleg, hogy a MÁV által tavaly ősszel meghirdetett állomásmegújítási programban benyújtott magánberuházói pályázatok értékelése még tart.
A debreceni pályaudvar esetében az egyetlen pályázó a BMW és a CATL helyi gyárát is építő, 2018-ban bejegyzett Synergy Construction Hungary Kft., a három török üzletember tulajdonában álló cég a – bukaresti székhelyű – Synergy Constructhoz tartozik. A vállalat 2001-ben jött létre Romániában, Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Törökországban és Grúziában is jelen vannak, erőműveket, gyárakat, szállodákat, lakóparkokat egyaránt építettek. A Synergy Constructot a világ 250 legnagyobb bevétellel rendelkező építőipari cége között tartják számon (2024-ben a 123. helyre kerültek az ENR listáján).
Lázár János építésügyi és közlekedési miniszterként tavaly októberben az elsők között Debrecenben beszélt a vasútállomások felújításának koncepcióváltásáról. A lényeg, hogy a legforgalmasabb fővárosi és vidéki vasúti pályaudvarokat magántőke bevonásával szeretnék rövid időn belül megújítani; a vasútüzem a MÁV-nál maradna, míg a magáncégek az épületek és környezetük megújításáért cserébe kereskedelmi egységeket hozhatnának létre és az üzemeltetés jogát is megkapnák. A MÁV által meghirdetett pályázat határideje január végén letelt, az ajánlatok értékelése még tart.
Papp Lászlóhoz visszatérve, a városvezető válaszában először is tisztázni kívánta, a török pályázó nem megvásárolni kívánja a Nagyállomást, ezt meg sem tehetné, hiszen az állam nem vonul ki a pályaudvarok üzemeltetéséből. – A konstrukció lényege az, hogy a MÁV közös céget hoz létre a nyertes pályázóval, vagyis a fejlesztővel. Ez utóbbi kötelessé válik a pályaudvar felújítására, pluszként pedig fejlesztési lehetőséghez jut – igyekezett eloszlatni a közösségi médiában terjedő tévhiteket. Mint mondta, kereskedelmi, irodaházi vagy egyéb fejlesztésre alkalmas területek a Nagyállomásnál is találhatók. Sikeres pályázat esetén olyan infrastruktúra alakulhatna ki, amely egyszerre szolgálja a közlekedést és a városi élet különböző szolgáltatási igényeit. A polgármester a lipcsei főpályaudvart hozta fel példaként, amely modern állomás és kereskedelmi központ egyben.
Ellenzéki megszólalásokra célozva közölte, az állomásmegújítási programról úgy folyik politikai vita, hogy a török pályázat tartalmát senki sem ismeri. Inkorrekt azt hangoztatni – mondta –, hogy a cég nem alkalmas a feladatra, miközben a BMW kapcsán Európa egyik legmodernebb, legkomplexebb gyárát építették fel Debrecenben.
Hangsúlyozta: bár az önkormányzat nem tulajdonos és nem is döntéshozó, ezek ellenére „biztosan ott lesznek a döntéshozatal közelében, hogy a városi szempontokat érvényesíteni tudják”.
– A mi célunk az, hogy a debreceniek életét jobbá tevő fejlesztés valósuljon meg. Ehhez szerintem az intermodalitás, vagyis a helyi és távolsági buszjáratok, a villamosok és trolik csatlakozásának kérdéskörét be kell emelni a projektbe. Hogy milyen mértékben, paraméterekkel, ez külön fejezet. Ugyanakkor, ha én fejlesztő lennék, azon törném a fejemet, hogy miként hozhatnék be minél több embert az állomásépületbe, az általam üzemeltetett kereskedelmi egységekbe – reagált arra a felvetésünkre, hogy van-e realitása a Külsővásártéri autóbusz-állomás áthelyezésének. Papp Lászlót egyébként a város 2025-ös büdzsétervezetének ismertetése után kérdeztük a témában.
Többszöri nekifutásra sem sikerült
A főpályaudvar kialakítása hosszú ideje foglalkoztatja a debreceni közvéleményt. Kósa Lajos utolsó polgármesteri ciklusában megkezdődött az intermodális központ megvalósítási folyamata, 2017-ben indították volna a 21 milliárd forintosra tervezett beruházást, azonban a kormány túlméretezettnek találta és leállította.
A műszaki tartalom visszanyesegetését, az áttervezést követően 2019-ben 35 milliárd forintért a HUNÉP Zrt. vállalta volna a kivitelezést, ám végül ekkor sem sikerült megkapni a zöld jelzést. Az Orbán-kormány ugyanis úgy határozott, hogy a debrecenivel együtt több másik, hasonló beruházás a 2021-2027-es EU-s fejlesztési ciklusban valósuljon meg.
2022-ban újból újraterveztették a főpályaudvart, de végül a kormány és az Európai Bizottság jogvitái miatti forrásvisszatartás következtében a projekt sok másik közlekedési nagyberuházással együtt – Debrecenben ennek a 3-as villamos is a kárvallottja – befagyott. A Nagyállomásnál kialakítandó felszíni buszpályaudvar és egy parkolóház a legutolsó ismert elképzeléseknek is a részét képezi.
Előkészítésre, tervekre eddig mintegy 700 millió forintnyi európai uniós és 974 millió forint állami pénz ment el.
Debrecenben az első indóházat 1857-ben építették, 1900 és 1902 között ezt alakították át impozáns pályaudvarrá Pfaff Ferenc tervei alapján. A mai szemmel is pazar épület az 1944. június 2-i bombázás során részben megsemmisült. A ma ismert Nagyállomást Kelemen László tervezte, 1961. augusztus 20-án adták át.
Ratalics László
