Tüdőrákban 8-9 ezer magyar hal meg évente
Az epidemiológiai adatok szerint 2011 és 2019 között a 40-59 éves magyar férfiak körében a tüdőrák előfordulása mintegy 50 százalékkal csökkent, miközben a halálozás is évi 10 százalék körüli mérséklődést mutatott – derül ki a Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) onkopulmonológiai szekciója és az MSD Pharma Hungary Kft. közleményéből, amelyet november 25-én juttattak el az MTI-hez. A szakemberek a héten Budapesten megrendezett Közép-európai Tüdőrák Konferencia (CELCC) kapcsán ismertették a legfrissebb magyarországi epidemiológai adatokat.
Azt írták: az eredmények fenntartásához az alacsony dózisú mellkasi CT-szűrési program országos kiterjesztését, a komplex tüdőrák-stratégia elfogadását, valamint az alternatív dohánytermékek elleni fokozott fellépést szorgalmazzák.
A szakember szerint az intézkedéseknek köszönhetően reális cél, hogy 2030-ra további 30 százalékkal csökkentsék a magyar tüdőrákos betegek halálozási arányát. A "30/30 program" megvalósításához széles körű szakmai-iparági és betegszervezeti együttműködésre építő Tüdőrák Koalíció létrehozását kezdeményezik a szakemberek.
A tüdőrák Magyarországon is vezető daganatos megbetegedés, évente közel 9 ezer új esetet diagnosztizálnak, és csaknem ugyanennyi, 8-9 ezer beteg hal meg évente a betegség következtében.
A tüdőrák ötéves túlélési aránya jelenleg 18,4 százalék, a magas halálozási arány egyik fő oka, hogy a betegséget az érintettek több mint felénél előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a daganat már nem műthető. Bár a tüdőrák továbbra is vezető helyet foglal el a magyarországi daganatos megbetegedési statisztikákban, az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés látható mind a betegség előfordulásában, mind a halálozási mutatóiban.
A közlemény idézi Kiss Zoltánt, az MSD adatkutatási vezetőjét, aki szerint az adatok egyértelművé teszik, hogy a betegség elleni küzdelem – beleértve a dohányzás visszaszorítására tett komplex intézkedéseket – az elmúlt évtized végére fordulópontjához ért. A következetes népegészségügyi intézkedésekkel és társadalmi szemléletváltással a daganatok előfordulása csökkenthető, akár egy évtizeden belül is – mutatott rá.
Gálffy Gabriella, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság onkopulmonológiai szekciójának elnöke, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja úgy látja, a tüdőrákos betegek túlélése az elmúlt évtizedben a leginkább javuló daganatstatisztikák közé tartozott, ami egyrészt a szűrőprogramoknak, másrészt a diagnosztika és a szakmai irányelvek fejlődésének, valamint az egyre korszerűbb terápiás palettának köszönhető. Az immunterápia és a célzott kezelések bevezetése új perspektívát nyitott a késői stádiumban lévő tüdőrákos betegek ellátásában is: esetükben a hároméves túlélés esélye megduplázódott 2011 és 2019 között.
Bogos Krisztina, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozatának elnöke azt mondta, feladatuk, hogy a korai felismerés és a komplex onkológiai ellátás minden érintett számára elérhető legyen. A szakmai célok ismertek, az eszközök a rendelkezésre állnak: következetes ágazati munkával évről évre életévekben mérhető eredményt érhetnek el – emelte ki.
Hozzátette: a harmincszázalékos halálozási mutató csökkentése elérésében további segítséget jelent, hogy a tüdőrák az innovatív gyógyszerkutatások fókuszában áll. Így például napirenden van az immuno-onkológiai terápiák alkalmazása a tüdőrák korai stádiumában, valamint az antitest-gyógyszer konjugátumok, továbbá a már fázis III. vizsgálatokban szereplő mRNS-alapú vakcinák bekerülése a terápiás eszköztárba.
