Szívbetegeken segíthet a kenderből nyert anyag
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett kutatásoknak köszönhetően lehetséges, hogy idővel szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők segítségére lesz a kender vagy más nevén cannabis, azaz az abból készült, egyik módosított kannabidiol-származék. Az eddig elért eredményeket ismertető tanulmányt a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
A kendert az ókor óta igyekeznek több-kevesebb sikerrel különböző betegségek gyógyítására használni. A 20. században a növény hatóanyagait is elkezdték felderíteni, melyek közül a tetrahidro-kannabinol (THC) és a kannabidiol (CBD) a legismertebbek. Napjainkig több mint 110, kenderből előállított kannabinoidot írtak le, de ezek többségének hatásai alig ismertek. A világon ezért jelenleg több helyen is foglalkoznak ilyen jellegű kísérletekkel.
A Debreceni Egyetem (DE) Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) Gyógyszerhatástani Tanszékének kutatói is bekapcsolódtak a munkába. A Gyógyszerészi Kémiai Tanszéktől kapott, szintetizált és módosított kannabidiol-származékok közül hármat vizsgáltak abból a szempontból, hogy lehetne-e azokat a gyógyításban használni. A vizsgálatokhoz patkányszív eredetű sejteket használtak.
– Az egyik vegyület már a kísérleteink elején kiesett, viszont másik két vegyülettel kifejezetten jó eredményeket értünk el, illetve az egyik bizonyos tekintetben felül is múlta a kannabidiolt. Először egy olyan koncentrációt határoztunk meg, amely nem toxikus, nem öli el ezeket a sejteket, tehát biztonsággal alkalmazható. Utána előidéztünk bizonyos állapotokat, például hidrogén-peroxiddal oxidatív stresszt, és úgy vizsgáltuk, milyen védőhatást fejtenek ki ezek a vegyületek. Arra jutottunk, hogy különösen az egyik vegyület oxidatív stressz során emelte a sejtek életképességét.
Fehérjeanalízist is végeztünk, ott pedig bizonyos, úgynevezett antioxidáns fehérjék szintjét emelte, amely szintén fontos szerepet tölt be egyes betegségek során
– magyarázta a kutatás vezetője, a DE GYTK Gyógyszerhatástani Tanszék adjunktusa.
Szőke Kitti hozzátette: a másfél évig tartó munka végén arra jutott a 12 tagú csoport, hogy a szóban forgó egyik hatóanyag számos kedvező hatást gyakorol a kardiovaszkuláris rendszerre, de számos egyéb betegség során is jótékony hatást fejt ki.
Az elért eredményeket ismertető tanulmányért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjat adományozott a munkában résztvevőknek.
– Munkatársaim azóta is folytatják a kutatást, további fehérjék vizsgálatát végzik, és tervezik nemcsak sejtvonalon, hanem exkluzív kísérletekben is megnézni ezeknek a vegyületeknek a hatását – mondta a kutató.
