Sámsoni út: kártalanítási perben ítélkeztek
Elutasította a Debreceni Törvényszék január 26-án azt a keresetet, amelyben a Sámsoni úti italkereskedés tulajdonosai magasabb összegű kártalanítási összeg megállapítását kérték; pervesztesként mintegy 8 millió forint perköltséget kell megfizetniük az alpereseknek, tehát a vármegyei kormányhivatal és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) részére.
Az italkereskedés azzal került a nyilvánosság homlokterébe, hogy a 471-es főút belterületi szakaszának (Sámsoni út) négysávosítása során – tulajdonosként – nem sikerült megegyezniük az útépítést bonyolító ÉKM-el az Acsádi úti sarokingatlan kisajátításáról. Ez azért probléma, mert a 941 négyzetméteres telek éppen a nyomvonalon található. Az útberuházásnak 2025 februárjában be kellett volna fejeződni, ám a jogvita miatt az Acsádi és a Sámsoni út csomóponti átépítése immár évek óta késik. Az összetett pereskedésről többször írtunk, összefoglalóan itt és itt.
A Debreceni Törvényszék közigazgatási perben – közbenső ítélettel – még 2024 márciusában elutasította az italkereskedés tulajdonosainak a kisajátítás jogszerűségét támadó keresetét. Még abban az évben a Kúria az ítéletet lényegében megerősítette. Az utóbb is jogszerűnek minősített kisajátítási eljárásban a kártalanítás összegéről igazságügyi szakértők határoztak, az általuk megjelölt összesen mintegy 240 millió forintot az ÉKM még 2023 novemberében kifizette az italkereskedés tulajdonosainak. Egyben az állam a szóban forgó ingatlan kizárólagos tulajdonosává vált. Hogy miért nem sikerült realizálni a tulajdonjogot, az önmagában is érdekes történet; úgy tűnik, a birtokbavételért felelős Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a bíróságtól eltérően értelmezhetik az irányadó kúriai és törvényszéki végzéseket…
Most azonban a Debreceni Törvényszék a kártalanítási összeget keveselő keresetről határozott. Lényegében arról van szó, hogy az italkereskedés tulajdonosai – több érvet felsorakoztatva – magasabb kártalanítási összeg megállapítását kérték a bíróságtól. Például azért, mert egy, az övékétől teljesen független eljárás során egy nagyon közeli ingatlan értékéről fajlagosan több mint 60 százalékkal magasabb összegű szakértői vélemény született.
Azonban a bíróság elutasította a keresetüket, mondván, a kisajátítási eljárás során kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő részletes magyarázatot adott arra, hogy miként vette figyelembe az ingatlanok műszaki jellemzőit és milyen módszert alkalmazott a forgalmi érték megállapításakor. A felperes által megjelölt ingatlanok, összehasonlító adatok nem voltak alkalmasak a szakvélemény megdöntésére, s összességében nem merült fel olyan aggály, amely okot adott volna új szakértő kirendelésére – hangzott el az ítélet indokolásakor.
A törvényszéki ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Az italkereskedés tulajdonosainak jogi képviselője jelezte, kész a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulni jogorvoslatért.
Ratalics László
